Komoly riadalmat aligha okozott Németországban Mokgweetsi Masisi botswanai elnök fenyegetőzése, hogy húszezer elefánttal árasztja el őket, ha a Bundestag korlátozza a vadásztrófea-importot. Amiként Londont sem rendítette meg a Hyde Parkba küldendő tízezer állat ígérete.

Minden idők egyik leghírhedtebb tragédiája 1972 októberében esett meg. Több mint ötven év után az akkor történtek még mindig lázban tartják a nagyérdeműt: bár a történetből készült egy jól ismert filmváltozat, újabb feldolgozása, A hó társadalma iránt ismét óriási az érdeklődés.

A természet nem ismer hulladékot, az élet nagy körforgásában mindennek megvan a maga szerepe. Az ipari civilizáció nyersanyagigénye azonban felsebzi a tájat, s az örökösen bővülő fogyasztás igézetében mérgező hulladékokkal árasztja el környezetünket. A túlélés útja a természeti ciklusok utánzása.

Kurátoraként érdekes terepszemlét jelentett számomra Sági Gyula Under Vision című kiállítása. A filmesek között használt fogalomra hivatkoznék, amelyet akkor használ a stáb, amikor kimennek felderíteni a helyszínt, felmérni azt a területet, ahol azután megszülethet a vizuális képélmény. Ez az első lépések egyike: meg kell találni azt a teret, ahol láthatóvá válnak a víziók, a mi világunk vagy akár új dimenziók.

Magyar tenger – így nevezi a Balatont a hazai közgondolkodás, amelyhez a szabadság, a gondtalan nyaralás képzete társul. De vajon milyen a Balaton és vidéke a különböző területek szakembereinek a szemével?

Literátorként Lackfi János költő nyerte el idén a Stephanus-díjat. Az elismerést olyan alkotók kaphatják, akik magyar nyelven megjelent műveikben az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik, akár a teológiai tudományok, akár az irodalmi műfajok területén.

A Maroson faúsztatással foglalkozó székely férfiak egy csoportja rendkívül veszélyes és kemény foglalkozást űzött egészen az Erdélyi-medence vasúthálózatának 20. század eleji kifejlődéséig. A tutajozó székelyek a folklórban és a népi emlékezetben is nyomot hagytak.

Literátorként Lackfi János költő nyerte el idén a Stephanus-díjat. Az elismerést olyan alkotók kaphatják, akik magyar nyelven megjelent műveikben az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik, akár a teológiai tudományok, akár az irodalmi műfajok területén.

Csáji Attila nagylélegzetű, összegző albuma, a Sorsferdítő idők a Munkácsy Mihály-díjas festőművész, grafikus és fényművész korszakokat átívelő életpályájának, munkásságának és nem utolsósorban avantgárd szellemi lendületének legteljesebb foglalatát adja.

Nullás ecset és lendület – Bereczki Katában ennek az évnek az elején megszületett a változtatás igénye. Új műtermi közeget alakított ki, ahol éppen újfajta festésmóddal is kísérletezik.