A végzős építészek idei Diplomadíj pályázatára százöt színvonalas, érdekes alkotást nyújtottak be. Az egyik nyertesről, Tihanyi Dóra diplomamunkájáról, a kőkúti pálos kolostorrom és környezetének revitalizációjáról a zsűri tagjaként írhattam laudációt.

Bármikor, bárhonnan érkezem haza Budapestre, megpillantva a Duna és a hidakkal összekapcsolt Buda és Pest látványát, mindig büszkeséggel állapítom meg, hogy szülővárosom a világ legszebb városa.

Közös életünket a hetvenes években, Kőbányán, a vasút mellett, a Korponai utca kétemeletes bérházában szoba-konyhás lakásban kezdtük. A vécé – a lakás mellett – két otthont szolgált, s télen folyamatosan égett a lámpa, hogy ne fagyjon be öblítő tartályában a víz.

A mi Rábánk bizony becsapós egy folyó. Ha nem vagyunk résen, magának akarja az öntésére ütött tábort, viszi a hanyagul ott hagyott hajókat, evezőket. No meg a szegény emberek összegyűjtött szénáját, vagyis azt már csak vitte, mert az ártéri réteket már évtizedek óta nem kaszálja senki.

Majorságokat választott el egymástól a Feld Gasse az 1720-as években, amikor Pest városfala a mai Kiskörútnál húzódott. Alig húsz évvel a történelmi városrészek egyesítése előtt Grosse Feld Gasseként jegyezték az okiratokba a majdani Nagymező utcát.

„Ő a legnyomorultabb a növények között” – írta egyik versében Wass Albert a moháról. Nyilván nem osztja e véleményt az, aki szinte egész életét nekik szentelte. A kilencvenéves Pócs Tamás akadémikust tisztelői konferenciával köszöntötték az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen.

Nagy várakozással tekint Ferenc pápa az ENSZ Dubajban rendezendő klímakonferenciájára, azt remélve, hogy a szavakat végre tettek is követik. Új apostoli buzdításában kiemeli a környezetvédelmi és szociális problémák szoros összefüggését, és megoldásukhoz teljes szemléletváltást sürget.

Az elektromos hajtás, ami kiváló környezettudatos megoldás a vasutak és a városi közlekedés esetében, a hajózásban és a repülésben alig használható. A megoldást az alternatív üzemanyagokkal hajtott hagyományos belső égésű motorok jelenthetik.

A Balaton mellé születni szerencse dolga, de az is jó, ha a szülőfalu alatt csordogál egy kis patak. S ha még egy jó vízhozamú folyó is van elérhető távolságban! Csak szánni tudom azokat, akik olyan helyen nőttek fel, ahol a legnagyobb nyárban sem lehet megmártózni patakban, folyóban vagy valami tóban.

Szülővárosa, Gyöngyös kultúrtörténetével, jeles szülötteivel, polgáraival és épületeivel, a szőlőművelés és borgazdálkodás évszázadok ködébe vesző históriájával ismertet meg Molnár Pál újságíró, s a hatalmas, múlhatatlan szerelemmel, a Mátrával – a Sástótól a siroki Várig.

Sudár Balázzsal, a Budapesti Történeti Múzeum történészével beszélgettünk a Lovakon, nyergekben című, honfoglaló magyarokról készült ismeretterjesztő filmjükről.

Műemlékes szakmai ártalom, hogy egy várba, kastélyba, templomba lépve, nem hagyjuk, hogy elragadjon a hely szelleme, előbb vizsgálni kezdjük az épület állapotát, a felújítás minőségét, esetleg annak hiányát. S így van ez akkor is, ha magánemberként érkezünk.  

Az idősebbek nosztalgiázhatnak, de a fiatalok is átélhetik az Ikarus-élményt a szabadtéri repülőmúzeumban ötödik alkalommal megrendezett Ferihegyi Ikarus Találkozón, ahol az egyik legsikeresebb magyar iparvállalat százhúsz veterán járműve mutatkozik be, köztük az egykor Pécsett szolgált emeletes magyar busz.

A Szépművészeti Múzeum impozáns Csontváry-kiállításon gondolataim a múltból egy régi emléket hoztak elő. Még a múlt században, 1980-ban, a Magyar Építőművészek Szövetsége Mesteriskolás pályázatot írt ki Csontváry Múzeum a Városligetben címmel.

Műemlék-helyreállítások, felújítások, építkezések, fejlesztések (méltók és joggal vitatottak) kísérik a Veszprém–Balaton Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozatát. Aligha lehetne más, jobb helyszíne idén az Országos Műemléki Konferenciának.

Hat globális és hat európai jelentőségű olaj- és gázipari vállalat üzletpolitikáját vizsgálta meg a Greenpeace, bemutatva, hogy e cégek a közvélemény nyomására reklámjaikban sokat beszélnek ugyan a fenntarthatóságról, üzletpolitikájuk lényege azonban változatlan.

Édesapánk nagybátyja, akit mi, testvérek nagyszülőként ismertünk, családjával Kisnánán élt, a templom és a plébánia szomszédságában álló lakóházban, helyén ma óvoda van. Ott, a Mátraalján, falu szélén… kezdetű Fazekas Anna-mese, számunkra átélt valóság volt.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség öt templomának felújítása fejeződött be. Szentdemeteren, Székelybőn, Csíkrákoson, Nagyágon és Názna-Marosszentkirályon az épületek magyarországi finanszírozásban, a Rómer Flóris-terv keretében születtek újjá.

A valaha tapasztalt legforróbb nyarat éltük át az idei évben – állapította meg egybehangzóan a NASA Goddard Űrkutatási Intézete és az Európai Unió Copernicus műholdas rendszere. Az ember okozta lassú melegedést megfejelte az El Niño jelenség, s főleg a tengerek melegedtek.

Az erdő a végső valóság helye. Itt minden az, ami. Az igazság itt önmagát nyilvánítja ki. Az erdő ébersége kiolt mindent, amivel a városban az emberek áltatják magukat. A természetben nincs karrier, felelősség, számítás, morál. Csak a tiszta, romlatlan életösztön.

Újjáépíteni vagy romként megtartani? Identitásra, rosszabb esetben turizmusra hivatkozva újraemelni elpusztított falakat, vagy megőrizni a megmaradottat, s építészettörténeti kutatásokkal megfejteni titkukat és kiegészítve újrateremteni? A műemlékvédelem dilemmái.

Szeptember harmadik hétvégéjén, ha a közintézmények és a magánházak tulajdonosai, lakói is úgy gondolják, országszerte épületkontúr-rajzos és EU-csillagos, kék zászló kerül a homlokzatra, messziről mutatva, hogy az épület várja az érdeklődőket.

Szeptember 6-án nyílt meg Rudolf Mihály Pro Architectura-, Ybl Miklós-, Kós Károly-díjjal kitüntetett építész tárlata a Pesti Vigadóban, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) székházában. A kiállításon két teremben ötven makett és száz tabló mellett számos képző- és iparművészeti alkotás mutatja be az építész negyvenéves munkásságát.