A kérdések bizonyára meghökkentően hatnak, a szavak szintjén mégis mindegyik rejtélyt könnyen meg lehet fejteni. Ugyanis a bakfis, a balek, a svindli, a komisz, a stramm és a grenadírmars szavaink egyaránt német eredetűek, a német kártya- és katonai nyelvből vagy a szlengből kerültek át, és eredetileg más jelentésűek voltak, mint később a magyar szóhasználatban.
De miért sült hal a serdülő lány?
Azért, mert a bakfis a ’sült hal’ jelentésű Backfisch szóból ered. A német halászok azokat a kisebb, nem kifejlett halakat nevezték így, amelyeket nem volt érdemes értékesíteni. A kifejletlenségre utaló szót később a középkori német diákok az alsó évfolyamra járókra kezdték használni. (Mint ahogy mi is állatmetaforát használunk: gólyának hívjuk elsőéves egyetemistáinkat – a fészket elhagyó és új helyre költöző vándormadarakhoz hasonlítva őket.) A kifejezést a német társalgási nyelvben azután már csak a kamasz lányokra értették. A német– és az osztrák–magyar kapcsolatokkal a XIX–XX. század fordulóján ebben a jelentésben került át a magyarba.
S miért áldozat a balek? Azért, mert
a német kártyások zsargonjában a Falke ’sólyom’ jelentette a könnyen becsapható embert.
A magyar is – némi hangváltozással – olyan emberre mondja, akire könnyű lecsapni, mint ahogy a ragadozó madár teszi az áldozatával. A magyar szleng metaforatárában is megvan a madár szónak a hiszékeny emberre utaló jelentéstartalma. Akit (pali)madárnak nézünk, azt könnyen ki lehet használni, és ha ezt hárítani akarjuk, azt mondjuk: nem tollas a hátam, azaz ne nézz madárnak. Olyannak, akit a csalók, a svindlerek könnyen becserkésznek, akár egy gyanútlan madarat a vadászok. A svindler szó is a kártyások szlengjében honosodott meg. De miképpen van köze a szédüléshez a svindler ’csaló’ és a svindli ’csalás’ szavunknak? Ez esetben is a némettudásunkra van szükség, ugyanis ezek a szavak a schwindeln ’szédül’ igére vezethetők vissza. A magyarban is megvan az ehhez kapcsolódó jelentésárnyalat, mert ha valaki hazug ígéretekkel ámít, az szédít bennünket.
A komisz és a stramm mellékneveket a német katonai nyelvből örökítettük át.
Egyrészt a katonaság hivatalának volt Kommiß a neve, másrészt ugyanez a szó utalt a hadikészletre. Ebbe tartozott a vastag posztóból készült egyenruha és a nehéz bakancs mellett a Komißbrot, az a rossz ízű fekete kenyér, amelyet a ’durva, rossz, hitvány’ jelentéssel azonosítottak. A magyar katonák a komisz melléknevet emberek jellemzésére is használták ebben az értelemben, ma már csak az engedetlen gyerekre utalunk ezzel a szóval. A komisszár szavunkban is felismerhetjük ezt a szótövet, de az a foglalkozásnév, amely a katonai-politikai biztost jelentette, orosz közvetítéssel is elérkezett hozzánk, később az ilyen szerepet betöltő személyekkel együtt a szó is eltűnt a hétköznapi használatból. A porosz és az osztrák kiképzések során gyakran utasították a bakákat a vigyázzállásra. Ilyenkor azt vezényelték: Stramm stehen! Vagyis állj egyenesen, feszesen, kihúzott felsőtesttel. A magyar katona számára így a stramm szó összekapcsolódott a katonás testtartású, erős, délceg ember képével.
Izgalmas átmenet a katonai nyelv és a konyhaművészet zsargonja között a
grenadírmars, magyarosan gránátoskocka
elnevezés. A Grenadier az osztrák sereg szárazföldi egysége volt, a Grenadiermarsch a gránátosok indulója. Azért nevezték őket gránátosoknak, mert az egységnél szolgáló katonák feladata a gránátok elhajítása volt. Kétféle legenda is magyarázza a szó eredetét. A hadtáposok kalóriában gazdag ételt akartak biztosítani a katonainduló ritmusára hosszan gyalogló bakáknak. A másik történet szerint abból ered az elnevezés, hogy amilyen gyors tempóban masíroznak az indulóra a gránátosok, olyan gyorsan megy át az emésztőrendszeren ez az étel. Mindegy is, a krumplis tészta egy jó adag savanyú vagy kovászos uborkával igazán finom. Apropó, a magyar uborka, egyes helyeken ugorka és a német Gurken is egy tőről fakad... Na de elég az etimológiából, inkább készítsük el és élvezzük ezt az egyszerű, de finom fogást.
Nyitókép: Grafika: Rónai Balázs Zoltán/Gemini
