Vajon teljesek-e az ismereteink a mohácsi csatáról?
A történelmi téma számos feldolgozása ellenére óriási tévedés lenne azt hinnünk, hogy mindent tudunk a mohácsi csatáról. Sőt, az elmúlt évek kutatásai éppen azt bizonyították, hogy komoly nehézségek tornyosultak a tények megismerése és értelmezése elé. Hosszú ideig a magyarországi tudós közösség nem nézett szembe a korábbi évszázadok számos megállapításával, nem ellenőrizte megfelelően azokat. Csak az utóbbi időben sikerült ledönteni a megértést gátló akadályokat.
Pontosan mire gondol?
Arra többek között, hogy korábban mindenki egyetértett abban, hogy a csatavesztés sorsfordító jelentőségű, noha
az 1526-os korszakhatárral valószínűleg maguk a kortársak sem értettek volna egyet. Csak a későbbi évszázadokban alakultak ki azok a korszakhatárok, amelyekre a nemzeti történeti konstrukció felépülhetett.
Kiderült, hogy máig ható következményei voltak annak, hogy a történészek hogyan tálalták a csatavesztés tényét. Szemléletváltásra volt szükség a tudományban – nemcsak a történettudományban, hanem többek között a művészettörténetben és az irodalomtörténetben –, hogy felismerhetővé válhasson, hogyan használták fel a korábbi politikai rendszerek a mohácsi csatavesztést saját világképük építésére, hatalmuk megerősítésére.
B. Szabó János: Óriási tévedés lenne azt hinni, hogy mindent tudunk a mohácsi csatáról A szerző felvétele
Amíg a Habsburg-dinasztia jelen volt, addig tovább éltek a mohácsi csatavesztéssel kapcsolatos elképzelések is.
Erről szól még a cikk:
- Szapolyai Habsburg birodalmi érdekből lett „árulóvá”?
- Vajon a XVI. századi Habsburg Birodalom politikai céljai alapján kialakult történeti narratívák hatottak a közelmúltig?
- Megváltoztatta-e meg a kutatások szisztémáját a tömegsírok megtalálása?
- Mi jelenti a mohácsi csata kutatásának legfontosabb jelenkori lehetőségeit?
Pálfordulás Amerikában
Eckhardt Tibor, a Kisgazdapárt 1932–1940 közötti vezére, 1941-től pedig az amerikai magyar emigráció egyik vezéralakja első két, 1928-as és 1930-as egyesült államokbeli útjára revíziós célból vállalkozott. A látottak hatására a korábbi fajvédő politikus világnézete átalakult.
Ha a tükör beszélni tudna
Nemrég páratlan értékű régészeti lelet került elő a horvátországi Újlakon. A honfoglalás kori bronztükör hátoldalának peremén körbefutó harmincegy jelből álló magyar nyelvű rovásfelirat a Tihanyi alapítólevélnél is korábbi, ami arra is bizonyíték, hogy elődeinknek saját írásbeliségük volt.
A természetes szabadság közgazdaságtana
Idén kétszázötven éve annak, hogy Adam Smith skót erkölcsfilozófus megjelentette a Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól című művét, amely ma is a közgazdaságtan alapművének számít.