Vajon lehet-e még újat mondani Gárdonyi örökbecsű művéről?
Nagyon sokan azt gondolják, hogy nem. De amikor 2021-ben, halálának századik évfordulójára készültünk, s valami érdekességet akartunk összeszedni, elindult a kutatás azzal a céllal, hogy nézzük meg, milyen idegen nyelvű fordításai készültek Gárdonyi műveinek a világban. Gárdonyi Géza dédunokáját, Keller Pétert ugyanis megkereste egy olvasó, hogy létezik-e olyan adatbázis, amely a fordításokat tartalmazza. Keller Péter nem tudott erről, és azt javasolta, hogy kérdezze meg a Bródy Sándor Könyvtár munkatársait, hátha ők tudják.
Turay Zoltán: Gárdonyi Bródy Sándornak köszönhetően lett Eger csillaga (a szerző fotója)
És tudtátok, vagy elkezdtetek nyomozni?
Nem tudtuk. Ha valaki abban az időben megnézte a különböző forrásokat, eltérő adatokat talált, melyek szerint az Egri csillagokat tizenhat nyelvre fordították le, máshol az állt, hogy tizennyolc vagy huszonegy nyelvre. És akkor megszámoltuk, hogy nálunk hányféle fordítás van. Tizenkettő volt.
Eléggé „szellős”.
A mostani információink szerint valóban, hiszen több mint egy év alatt sikerült kideríteni, hogy
huszonnégy idegen nyelvű fordításról tudunk.
Ráadásul ez úgy lett ennyi, hogy az albán, a mongol és a grúz nyelvet kihúztuk, mert kiderült, hogy ilyen fordításai nincsenek a regénynek. Elsőként ki kellett valamilyen stratégiát találni, hogy hiteles forrásból megtudjuk, létezik-e az adott nyelven bármilyen Gárdonyi-fordítás, kiemelten az Egri csillagok. Magyarország abban az időben világszerte huszonnégy Liszt Ferenc Intézetet működtetett. Megkerestük őket, ahol nem volt ilyen, ott Magyarország nagykövetségének kulturális attaséjával vettük fel a kapcsolatot.
És jöttek a válaszok?
Jöttek a válaszok, meg jöttek a telefonok. Kerestek Rigából, Athénból, Tel-Avivból, elkezdtek szépen áramlani a válaszlevelek, és beszerezték a könyveket is. A görög fordítás nagyon érdekes volt, mindössze kétszáz oldal. Takisz Pogonatosz, aki fordította,
elhagyta a hosszú leíró részeket, így a görög Egri csillagok pörgős, akciódús regény lett,
amelyet már 1989-ben kiadtak Athénban.
Az Egri csillagok sűrítve görögül (a képek forrása: Turay Zoltán, Bródy Sándor Könyvtár, Eger)
Az Egri csillagok az unalmas (!) részek elhagyásával… Magyarországi görög volt a fordító?
Magyarországra menekült a második világháborút követő polgárháború idején. Később fogorvos lett Dunaújvárosban.
Ötvenhatos szereplése miatt azonban kiutasították az országból, de volt páciensei petíciót indítottak és visszahozták.
Amikor nyugdíjba ment, bekerült a Magyar Rádió görög adásába, ahol kis közösség alakult, hogy lefordítsák Gárdonyi regényét.
Melyik a legegzotikusabb nyelv, amelyen az Egri csillagok megjelent?
Egyértelműen a vietnámi, amely nem is közvetítő nyelv segítségével jelent meg. Ezt az évtizedekig állandó harcban álló országot Kína és a Szovjetunió fegyverrel, a kisebb országok pedig oktatási lehetőséggel támogatták, így került sokadmagával a műszaki egyetemre Lê Xuân Giang is. 1957-ben több más idegen nyelvű diákkal együtt elhozták Egerbe kirándulni. A szokásos kör, belváros, Dobó-szobor, felmegyünk a várba, megnézzük Gárdonyi sírját, elmeséljük, hogy miért van itt, írt egy regényt, amely a török elnyomás idején játszódik Magyarországon…
Le Xuan Giang 2011-ben a Magyar Köztársaság Aranykeresztjével
Ez a fiatalember akkor rádöbbent, hogy ez ugyanolyan történelmi esemény, mint ami akkoriban náluk zajlott. Kis nép, nagyok rátámadnak, megpróbálják elnyomni. Megfogadta, hogy ezt a történetet lefordítja vietnámira. A vietnámi háborúban lebombázták Hanoiban a gyárat, ahol dolgozott, menekülnie kellett, és akkor látott egy embert, aki az út mellett ült és bicikligumikat foltozott, ott fogalmazódott meg benne, hogy még ez az ember is többet ér, mint ő, a mérnök, aki most nem tud a dzsungelben dolgozni.
Eszébe jutott a fogadalma, és elkezdte lefordítani az Egri csillagokat. Bunkerben, dzsungelben, mikor hogyan, de 1972-re elkészült vele. Abban az időben Vietnámban nagyon kis példányszámban lehetett csak kinyomtatni könyveket, ez viszont 10 ezer kétszáz példányban jelent meg, amelyet aztán
szétosztottak a harcoló alakulatok között. Tehát így az Egri csillagok háborús olvasmány lett. Vietnámban a legnépszerűbb külföldi regény.
Félmillió példányszám felett jár és öt kiadást ért meg eddig.
A Kínában megjelent könyv borítója Székely Bertalan festményével
Érdekes, de a vietnámi nem világnyelv.
Akkor vegyük a németet. Találtam egy olyan idegen nyelvű fordítást, amelyről valamiképp elfeledkeztünk. Sokáig úgy tudtuk, hogy az első német fordítást Mirza von Schüching készítette 1958-ban, Sterne von Eger címmel. És akkor most jön az érdekesség! A német nyelvű Pester Lloyd egyik 1903-as számában közzétettek egy hirdetést, miszerint a Pressburger Zeitungban folytatásokban jelent meg az Egri csillagok németül, Helden von Eger, azaz Egri hősök címen, és ha valaki most megrendeli a lapot, akkor az előző számokat is megkapja. Ez
bevett szokás volt akkoriban, hogy előbb újságban, folytatásokban jelent meg a regény, és csak utána jött ki a könyv.
Megnéztem ezt a bizonyos Pressburger Zeitungot, és a legnagyobb meglepetésemre a regényt könyv formátumban jelentették meg az újságban, vagyis ívekben, s ha az ember kivágta az íveket, összehajtogatta és egymásra rakta, szépen jöttek egymás után a számozott oldalak, címoldallal, mindennel, ahogy kell, csak a kötés hiányzott. Aztán kinek-kinek a pénztárcájára volt bízva, hogy hogyan kötteti be magának. De ha már itt tartunk. Itt van az első kiadású 1901-es Egri csillagok. Mit gondolsz, mennyit ér?
A litván nyelvű kiadás borítója
Nem tudom, néhány százezer?
Egy harmadik kiadású, 1909-es Egri csillagokat néhány hónappal ezelőtt árverésen kétmillió százezer forintért adtak el, mert Gárdonyi Géza Bárány Gézának, Eger város főmérnökének dedikálta. Úgyhogy ez az első kiadás is legalább egymilliótól indul.
2005-ben volt a nagykönyv felhívás, amikor mindenki elküldhette, mi volt vagy mi a kedvenc könyve. Gárdonyi Géza Egri csillagok című műve nyert. Adott-e ez az év valamiféle lendületet a külföldi megjelenéseknek?
Inkább az ötvenes évek második fele és a 2013-as esztendő adott lendületet a fordításoknak. Sokáig úgy tudtuk, hogy az első fordítás a finn volt 1926-ban, de ezt felülírta az említett német. Azután 1955-ben
Kun Béla lánya, Kun Ágnes, aki a Szovjetunióban élt, Anna Krasznova álnéven lefordította a könyvet oroszra.
Mind ez idáig ezt a fordítást adják ki újra és újra Oroszországban, és ezt a fordítást nagyon sokan, főleg a volt Szovjetunió tagköztársaságaiban, fel is használták arra, hogy a saját nyelvükre átültessék. Utána jött a cseh, a szlovák, az észt, a román és a lengyel megjelenés, tehát „beindult” a szocialista blokk. Aztán 2013-ban készült el az olasz, az egri Nagy Patrícia tolmácsolásában és a török változat Erdal Salikoglu fordításában. Azóta már a negyedik vagy ötödik fordításnál tart a török is.
Az egri csillagok törökül
Vizsgáltad az Egri csillagok múltját és a jelenét – van-e jövője is?
Szeretném hinni, hogy van. Ennek segítői lehetnek a fordítások. Más kérdés, hogy Magyarországon mennyire sikerül a fiatal olvasókat „tűzben tartani”. Kétségtelen, hogy Gárdonyi nyelvezete a mai gyerekeknek már nehezen érthető, illetve
nagy munkát kell belefektetni az olvasásba. Ha a szülők, nagyszülők nem segítenek, akkor ez aligha működik.
Nagyon sok múlik azon, hogyan tudják a tanárok átadni ezt a történetet. Azért is mondják, akik idehozzák a könyvtárba az osztályaikat, hogy sokkal jobb úgy a gyerekekkel elkezdeni feldolgozni a könyvet, ha előtte eljönnek hozzánk, és mi mutogatunk érdekességeket. És ha valaki azonosulni tud ezzel a regénnyel, akár a főszereplőkkel, akár a cselekménnyel, vagy a helyszínekkel, akkor nyert ügyünk van. A mi dolgunk, hogy fenntartsuk az érdeklődést, akár ilyen kutatásokkal, erről szóló előadásokkal vagy cikkel, mint ez. Másként nem megy.
Nyitókép: A 2019-es vietnámi kiadás
