templomséták.jpg

„Kézbe vehető, zsebre tehető túrakalauz megalkotása” volt a célja a Templomséták Budapesten című kötetnek, melynek szövegét Zubreczki Dávid, fotóit pedig Gulyás Attila jegyzi.

A Török András Budapest-könyvét (Park Könyvkiadó, 2012) mintájának tekintő szerző így vall a témaválasztásról: „Sokféleképpen mutathatjuk be egy világváros épített örökségét és történetét. Budapestét legjobban talán a templomain keresztül. Hogy miért? A főváros építészete mintegy kétezer évet ölel fel. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy gyakorlatilag minden korból maradtak fenn – legalább töredékes – emlékeink, sőt vannak olyan épületek, amelyeken szinte valamennyi évszázad rajta hagyta nyomát. Ezt legszebben templomépítészetünkön követhetjük végig. Olykor egyetlen házon megjelennek a legkülönbözőbb korok lenyomatai (elég csak a Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplomra gondolni).”

A legtágabban értelmezve a „templom” szót, kétszázötven szakrális épületet: templomot, zsinagógát, imaházat, kápolnát és szentélyt mutat be a kötet huszonegy, jellemzően öt kilométeres sétán, amelyek legalább harminckét budapesti városrészbe vezetik az olvasót, avagy a sétálót. A kötet utolsó három fejezetében nagyobb léptékű útvonalakat ajánl a szerző: két kerékpáros túrát és egy budai turistautakon haladó sétát.
A kényelmes, sétáláshoz alkalmas, szépen szerkesztett formátumú valódi zsebkönyv sétáit jól áttekinthető, sematikus térképek vezetik be a fejezetek élén. Gulyás Attila fotói kiválóan illusztrálják a kötetet.

A művész a templomokat számos fotón városi környezetükben, egyedi látásmóddal ábrázolja.

A sétakönyvet Zubreczki Dávid a laikus nagyközönségnek, helyi lakosoknak, műkedvelőknek egyaránt ajánlja. Nem titkolt célja, hogy arra ösztönözze olvasóját, új nézőpontból tekintsen saját lakóhelyére, saját templomaira. Az egyes templomok rövid, tömör, szinte blogbejegyzésekre emlékeztető leírásai közérthetően, mégis pontosan, a terjedelmi és a műfaji korlátok miatt azonban a teljesség igénye nélkül mutatják 
Űbe a helyszíneket. Az épületeknél az alapadatok mellett a látogathatósághoz kapcsolódó információk olykor hiányosak lehetnek, mivel a könyv a koronavírus-járvány idején készült, amikor bizonyos épületeket nem lehetett látogatni. 

A szöveg stílusa könnyed, a szerzőtől megszokott módon „félreteszi a szakmai szigort és a fölösleges komolykodást”, élménydúsan, szubjektíven és személyesen mutatja be a helyszínek építészettörténeti, képző- és iparművészeti vagy kultúrtörténeti érdekességeit.

A kötetet átszövi az urbanista lélek, az egyes templomok mellett azok városi szövetben elfoglalt helye és története is megjelenik. A helyszíneknél sokszor szerepelnek a szomszédos épületek, a kapcsolódó közterek, melyek fontos tanulságokat rejtenek, és jól illeszkednek a kultúrtörténeti sétakönyv tematikájához.

A sétákon és az épületek történetein keresztül feltárulnak a környező, sok esetben korábban önálló településként működő, csak később, a városegyesítést követően Budapest részévé váló városnegyedek históriái is.

A templomok, szakrális épületek jellemzően a település központját, szociokulturális értelemben véve is fontos helyeit jelölik a városnak. Egy-egy településrész alakulása, története és identitása összeforr a helyi közösségek történetével, ezáltal az épületek az adott kor társadalmi változásainak lenyomatait is őrzik. Jó gondolat egy-egy városrész megismerése annak templomain keresztül, a séták során feltáruló utcákat, térfalakat odafigyelve, gyalogos tempóban szemlélve új érdekességekre bukkanhatunk. Zubreczki Dávidnak jól áll ez a műfaj: az évszázados múltra visszatekintő épületekről szőtt közérthető, személyes elemeket is ötvöző, rövid szövegei, Gulyás Attila képeivel illusztrálva meghozzák a kedvet a város szakrális értékeinek felfedezéséhez.