IMG_8656.jpg

A többszörösen díjazott rendező, Dombrovszky Linda – Szabó Magda Pilátus-regénye után – Herczeg Ferenc elbeszéléseit dolgozta fel Don Juan kopaszodik című, nemrég bemutatott egészestés tévéfilmjében. Ennek apropóján beszélgettünk az adaptáció kihívásairól és Herczeg világáról. Kiderült az is, hogyan kapcsolódik az „idősödő Don Juan” Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán Szindbádjához.

- A Don Juan kopaszodik Herczeg Ferenc Emberek, urak és nagyurak című kötetének elbeszélései alapján készült. Miért figyelt fel az író műveire?

- Szeretem a magyar irodalmat, és fontosnak is tartom, hogy bizonyos művek jobban bekerüljenek a köztudatba, ebben egy filmes adaptáció segíthet. Herczeg Ferenc munkásságát nem annyira ismertem ezelőtt. Bizonyos alkotásai nehezen adaptálhatók, elsősorban a film költségeit növelő történelmi témájuk miatt. Somogyi György, a forgatókönyv írója révén ismertem meg az elbeszéléskötetet, amiből a Don Juan készült, és nagyon megfogott a rövid történetek derűje, illetve az, hogy a mai nézők számára is könnyen átélhető problémákkal foglalkoznak. Engem ugyanis az érdekel egy régebbi irodalmi mű esetében, hogy mennyire képes a mának szólni, hogyan tudunk vele ma együtt menni. Szabó Magda Pilátusánál még az is lehetséges volt, hogy az eredeti történetet átültessük a 60-as évekből a jelenbe. Herczegnél ez bonyolultabb lett volna, mert jóval korábban élt és alkotott: a 20-as években például egészen más életszakaszra vonatkozott a „kapuzárási pánik”, mint ma. Herczegnél elsősorban az alapművek sajátos hangulata miatt nem szerettem volna átültetni a történetet a jelenbe.

- Említette, hogy vannak az írónak nehezen megfilmesíthető művei. Ön szerint mennyire „filmszerűek” Herczeg Ferenc adaptált írásai?

- A film alapjául szolgáló elbeszélések különálló művek, ezért nekünk kellett összefűzni őket. Természetesen a dialógusokhoz is hozzá kellett nyúlni, hogy közérthetőbbek, élőbbek legyenek. Ebben a színészek is nagyon sokat segítettek a forgatáson és az azt megelőző próbák során. Herczeg jelenetszerkesztése viszont nagyon filmszerű, emiatt könnyen tudtunk dolgozni az elbeszélésekkel. Például az alapanyagok felkínálták magukat ahhoz, hogy flashbackeket alkalmazzunk.

- Mit szól ahhoz, hogy Herczeg történelmi regénye, Az élet kapuja kötelező olvasmány lesz?

- Már nyolc évvel ezelőtt, 2012-ben szerettük volna megfilmesíteni Herczeg elbeszéléseit. Meg is írtuk a Don Juan kopaszodik forgatókönyvét, de akkor nem kaptunk rá támogatást, csak 2019 tavaszán forgathattuk le a filmet. Bár idén volt a bemutatója, semmi köze nincs ahhoz, ami most Herczeg személye körül folyik: nem azért nyúltunk hozzá, mert felkértek minket erre. Sajnos kaptunk egy-két alaptalan, ízléstelen támadást a szerző körüli viták miatt, ezekkel nem tudok mit kezdeni. Minket ugyanis más dimenzióban érint meg egy mű, és nem az író politikai szerepvállalása vagy a kultúrpolitika vitái határozzák meg a róluk való gondolkodást (melyek helyett őszintén szólva az életmű bizonyos részébe ástuk bele magunkat). Filmrendező vagyok, nem irodalmár, ezért nem tudom pontosan megítélni, hogy Herczegnek hol a helye a magyar irodalmi kánonban. Neki és Szabó Magdának is vannak kimagasló és kevésbé kiváló művei. A külföldi visszajelzések és a Don Juanról megjelent kevés magyar kritika alapján a film sajátos humora, Herczeg Ferenc karakterei és világa jól érvényesül a visszajelzések szerint az Egyesült Államoktól egészen Oroszországig, és ez elég megnyugtató.

- A Don Juan kopaszodik is független a politikától: a 20-as évek „szebbik arcát” mutatja be.

- Herczeg Ferenc műveinek sajátos hangulatát szerettük volna megragadni, a történet emberi és érzelmi részére összpontosítottunk, nem akartunk nagyon belemenni a történelmi-politikai viszonyok taglalásába. Utalások azért vannak, például az egyik szereplő zsidókat gúnyoló vicce már jelzi, hogy a Don Juanban megjelenő társadalom merre tart. A filmjeimben inkább az ember érdekel, és nem annyira a történelmi-politikai háttér – ami persze determinál, de mégis vannak univerzális jelenségek: mint például a szerelem, a hűtlenség, a megbocsájtás. Herczeg elbeszéléskötetét is azért választottuk, mert az egyes írásokban a korszaknak inkább a politikától mentes változata jelenik meg örökérvényű témákkal.

- A korszakábrázolásról és a főhősről Krúdy Gyula, illetve Huszárik Zoltán Szindbádja és Csehov Platonovja is eszembe jutott.

- Nagyon szeretem Huszárik Szindbádját, számomra alapmű, majdnem minden filmemben „kikacsintok” rá valahogyan. Ebből a szempontból a Don Juan kopaszodik esetében volt a legkönnyebb dolgom, mert a film főhőse, Farkas Zoltán hasonló figura: az élet, a jó borok, a jó ételek, a szivarok, a nagy kártyázások és persze a jó nők szeretete összeköti Szindbáddal. Ami Platonovot illeti: erre is jól ráérzett, mert Nyikita Mihalkov Etűdök gépzongorára című filmje is a fejemben volt, amikor a Don Juanon dolgoztunk, ehhez a műhöz a főhős kapuzárási pánikja és a miliője miatt köthető a miénk. Amúgy ezek a hatáskapcsolatok is azt szemléltetik, hogy szabadjára engedtük a fantáziánkat, és a tűpontos korszakábrázolás helyett, a groteszk és ironikus stilizáció játszik nagyon fontos szerepet a karakterek, a korszak megjelenítésében - hiszen a humor, az irónia Herczeg Ferenc elbeszéléseit is áthatja. Például az afrikavadász figurája nyilvánvalóan karikatúra, ahogy a párbajjelenet is tragikomikus. - Szeretem az eklektikát is, ha jelentése van, ezért persze voltak is vitáink a stáb szakértő tagjaival, amikor bizonyos tárgyak vagy jelmezek merésznek hatottak stilisztikailag, azaz nem annyira illettek a korabeli miliőbe. Azt pedig egy kritikus nehezményezte, hogy hősünk a vonaton hogyan fordul meg egy nő után, mondván, ilyet nem csináltak a 20-as években… hát bevallom nem tudom, hogy csinálták ezt pontosan akkoriban a férfiak, viszont ezek a gesztusok sokat elmondanak a karakterekről, és ennyi alkotói szabadság megadatik – pláne, hogy nem oktatófilmet vagy ismeretterjesztő filmet csináltunk.

/Fotó: Bara Szilvia/

- Nőként miért érdekli a nőcsábász Don Juan? 

- Az eredeti Don Juan-történetben is fontos szerepet játszottak a nők, és a filmben szintén elég erősen jelen vannak. Persze nem őket, hanem Zoltánt követjük a cselekmény során, ám a főhős állapotos felesége, Éva, egykori szerelme, Márta vagy az őt vendéglátó húga, Irén vele egyenrangú karakter. Ráadásul később kiderül, hogy Éva ugyanazt csinálja, mint „Don Juan”. Filmünk ebből a szempontból igazságos, mert azt mutatja be, hogy kettőn áll a vásár, Don Juannak megvannak a női változatai. Illetve engem azért is fogott meg ez a mű, mert általában érdekelnek a „tékozló fiú hazatéréséről” szóló történetek. Filmünkben „Don Juan hazatér”, és végül a kedves felesége is „hazatér”.

- A hivatalos weboldaladon kiemeli, hogy olyan hősökkel dolgozik, akik „fiatalként az atyai háztól eltávolodó úton járnak”. Miért foglalkoztatja a „tékozló fiú” téma?

- Pilinszky János szerint minden nagy történet végső soron a „tékozló fiú hazatéréséről” szól. A tékozló fiú konkrétan és átvitt értelemben is eltávolodik az otthontól, ami a hagyományos értékeket, a házasságot, a családot, a hazát vagy az identitást szimbolizálja. Később persze reménytelen helyzetbe kerül, majd jön a nagy sorsforduló, ami kimozdítja ebből, és „hazatalál”, azaz ráébred, hogy mit rontott vagy veszített el. A Don Juan kopaszodik főhőse és felesége esetében ez azt jelenti, hogy újra egymásra találnak, miután mindketten elkalandoztak szeretőikkel. Amúgy Herczeg Ferencnél a hősök még – mai szemmel – a fiatalabb generációhoz, inkább a harmincasokhoz tartoztak. A filmben azért jóval idősebbek, mert ma minden kitolódik, legyen szó a megállapodásról vagy családalapításról. Száz évvel ezelőtt egy harmincéves ember esetében Zoltán és felesége helyzete már „életközepi válságnak” számított, ma viszont egy harmincéves még „túl fiatal”, és örül, ha önálló egzisztenciája van.

-Sok remek színész játszik a filmben, ám a címszereplőt alakító Mészáros Zoltán még közülük is kiemelkedik. Hogyan találta meg őt?

- A színészválasztás során az volt az elsődleges szempontunk, hogy olyan játssza „Don Juant”, akinek az arca még nem forrt össze tipikus film- vagy sorozatszerepekkel a nézők fejében. Ráadásul olyan, negyven–ötvenéves színészre volt szükségünk, aki jó kiállású, de nem atléta testalkatú, már külső megjelenésében is hétköznapi, hihető, esendő karakter. Zoli ebből a szempontból majdnem tökéletes volt, viszont „Don Juan” fehér ingjét szinte szétrepesztették az izmai, mivel intenzíven sportol, úgyhogy kicsit szálkásodnia kellett a szerephez. Mészáros Zoltán egyébként színházi színész, de elvétve már szerepelt filmekben (Szamba, Egy szoknya, egy nadrág) és sorozatokban (Szomszédok, Linda, Angyalbőrben). Évtizedek óta Németországban él és dolgozik, ezért itthon nem került bele egy szerepskatulyába. Német akcentusa miatt a szereplőválogatáson megijedtem kicsit, hogy feltűnő lesz, ezért úgy írtuk meg a főhős karakterét, hogy német nyelvterületen is dolgozott - de szerencsére a forgatáson szinte teljesen eltűnt az akcentusa. Amúgy Zoli nagy tehetség, hihetetlenül jó humora van, együttműködő és nem utolsó sorban csupaszív ember. Imádtam vele dolgozni. És hát Gubás Gabival, Györgyi Annával, Tóth Ildikóval, Mertz Tiborral, Epres Attilával, Kovács Tamással, Takátsy Péterrel, Létay Dórával hasonlóképp, csodálatosan jó hangulatú forgatás volt tehetséges és jó humorú emberekkel.

/Fotó: Bara Szilvia/

- Összességében milyen volt a film fogadtatása?

- Itthon a filmet nagyon jól fogadták, rendkívül sok pozitív visszajelzést kaptunk, a televízióban nyolcvanhatezres nézettséget produkált.Tehát ahhoz képest, hogy annyira komoly marketingje nem volt, mint mondjuk egy mozifilmnek, nagy az érdeklődés a film iránt. Sajnos itthon moziforgalmazásba nem kerülhet, viszont külföldi filmfesztiválokra folyamatosan nevezzük. A Pilátus esetében ezen a téren valamivel könnyebb volt a helyzet, mert Szabó Magda nemzetközi szinten is ismert alkotó, míg Herczeg Ferenc – bár műveivel találkozott a külföldi néző is például a magyar filmadaptációk német verziói révén – ma nem annyira ismert Magyarországon kívül. A Don Juant beneveztük több külföldi fesztiválra is, és valószínű a film derűs hangulata és univerzális témái miatt nagyon jó visszajelzéseket kaptunk eddig, sőt, beválogatták már több fesztiválprogramokba. A járvány miatt elhalasztott amerikai Tiburon Nemzetközi Filmfesztivál lesz az első állomás, amelyre egyébként több magyar filmet meghívtak. Emellett beválasztották a szintén elhalasztott szentpétervári White Nights Film Fesztiválra, de még tervben, illetve függőben vannak más rendezvények is.

/Indulókép: Részlet a filmből. Fotó: Bara Szilvia/