Zarándok.jpg

lépésről lépésre hosszabbodik 
az út előttem
mily nehéz hinni hogy a nyomokon 
egyszer megérkezem 
és akkor ott azt mondom Neked
szomjazom hellyel kínálsz
a barátom leszel s amikor a Vörös-tenger 
felől a szelek hangolni kezdenek
összecsapjuk tenyereinket – hát Te is 
Te is szereted a Bach-fúgát

rendelünk hozzá vacsorát

hasonlatokból estélyi ruhát
öltök s te megfésülöd hajamat
ez lesz a nap amikor
leoldod lábamról a láncot
és felszárad a Don
a Duna Mohácsnál és Isonzón
az arkangyal már trombitál
összejátszunk te megrengeted 
a Földet én mostantól fogva 
mosdok mint esőben a verebek

mostantól fogva Melletted


/Indulókép: Pixabay/