Lannert Judit oktatási miniszter azzal érvel a javaslatot mellett, hogy a fiatalok bevonása közelebb hozhatná a közéletet ahhoz a nemzedékhez, amelynek életére a mai döntések évtizedeken keresztül hatással lesznek.
Jelenleg világszerte a tizennyolc éves korhatár számít általános gyakorlatnak.
A teljes cselekvőképesség hagyományosan a tizennyolcadik életévhez kötődik.
A polgári, a büntető- és a családjog egyaránt ezt tekinti a felnőtté válás pillanatának.
Az Európai Parlament 2022 májusában elfogadott állásfoglalása azonban az európai uniós választásokon előirányozza
a korhatár tizenhat évre csökkentését. Ausztria 2007-ben, Málta 2018-ban minden választáson bevezette.
Németország, Skócia és Wales különböző szintű helyi, Belgium az európai parlamenti választásokon tette lehetővé ezt.
Ne lehessen két TikTok-videóval befolyásolni (Pixabay)
A kritikusok ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a tizenhat évesek politikai tájékozottsága és önállósága még erősen eltérő lehet, ezért szerintük a választójog bővítését csak az állampolgári nevelés megerősítésével együtt érdemes megfontolni.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint az elmúlt tíz évben a manipulációs technikák olyan szintre jutottak, hogy már nem az az elsődleges kérdés, hány éves valaki, hanem az, hogy olyan állampolgárokat neveljünk, akik képesek önállóan gondolkodni és akiket nem lehet két TikTok-videóval, egy ügyesen megszerkesztett hazugsággal vagy néhány hangzatos szlogennel befolyásolni.
Nyitókép forrás: Alagich Katya, CC BY 2.0, Wikimedia Commons
