Vlagyimir Putyin Davosát, Szentpétervári Világgazdasági Fórumát június 3−6. között rendezték. A világ minden tájáról sok ezer üzletembert fogadó esemény diplomáciai sikernek is ígérkezett: részt vett rajta az USA hivatalos – mellesleg szélsőjobboldali, ukránellenes megmondóembereket magában foglaló – delegációja Rodney Mims Cook Jr. vezetésével. Ő ugyan nem éppen Henry Kissinger, csupán felügyeli a Fehér Ház urának hivalkodó washingtoni építkezéseit, de elhozta Putyinnak „a barátja, Trump elnök szívélyes üdvözletét”. Igen ám, de az ukrán szabadságharcosok beleköptek a levesbe. Éppen a fórum kezdő- és zárónapján több száz drónt indítottak a mintegy ezer kilométer távolságban lévő város jól meghatározott célpontjai (nem lakótelepek) ellen, és bár nagy részüket leszedte az orosz légvédelem, találat érte a város melletti olajfinomítót és az orosz balti flotta bázisát, a híres kronstadti katonai kikötőt. A város minden pontjáról bárki, hazai és külföldi láthatta a füstfelhőket: a világ második legerősebb hadserege nem tudja megvédeni Szentpétervárt. Június 18-án a moszkvai olajfinomítót is hasonló találat érte: a gomolygó füstöt városszerte látni lehetett, alighanem a Kreml ablakából is.

Drónháborús fölényével Ukrajna bebizonyította, az oroszok nagy része (hetven-nyolcvan százaléka) nem lehet immár biztonságban, sőt, az olajlétesítmények elleni támadásaival energiahiánnyal sújtja, a fronton öt év óta fel tudja tartóztatni, olykor vissza tudja szorítani a verhetetlennek tartott sereget, a Krím utánpótlását, élelmiszer- és energiaellátását pedig immár vészesen akadályozni tudja. Most tehát viszonylagos előnyt vívott ki magának a megtámadott ország – drónszakértelmét kamatoztatja is az USA oldalán Iránban, eleven szenet gyűjtve Putyin barátja fejére. Persze a Kreml urának vannak még forrásai, bevethet még halálosabb fegyvereket, a drónháborús előnyt megszerezheti, nagy árat vállalva mozgósíthat, fokozhatja az Ukrajnát támogatók elleni aktív intézkedéseket, próbára teheti a NATO harckészségét. De ebből otthon politikailag eladható győzelmet már aligha csiholhat ki. A tűzszünet reményében Zelenszkij több ízben fölajánlotta a személyes találkozót Putyinnak, aki rendre elutasította azt, de legutolsó elzárkózása, mintha mégsem lett volna kerekperec negatív, hiszen feltételeket szabott.

Mindenesetre elképzelhető, hogy mégis közeledik a tűzszünet, a rettenetes emberveszteség, az egyre inkább fojtogató gazdasági válság kikényszerítheti. Ám ha eszkalál Putyin, ha hajlandó béketárgyalásokba bocsátkozni, marad a hatalmas szégyen a háború összes, immár letagadhatatlan következményével együtt – nem ok nélkül korlátozzák az orosz hatóságok június elejétől minden eddiginél erőteljesebben a nem állami internetes szolgáltatókat. Mindettől, ahogy a háború kezdete óta mondják megfigyelők, széteshet a putyini hatalmi gépezet. Jöhet a minden oroszok rettegte szmuta – igen, nekik külön szavuk van rá –: politikai zűrzavar. Hogy erre a roppantul veszélyes fejleményre mennyire készült-készül fel Európa, az már sarkalatos kérdés. Azon belül mi, magyarok mit teszünk?

 

Nyitókép: Kutyasétáltatás Moszkvában ukrán támadással a háttérben 2026. június 18-án (fotó: MTI/EPA)