Ez év április 12-én a magyar választópolgárok soha nem látott többsége, nemcsak valami ellen foglalt állást, ahogy az legtöbbször történt, hanem olyan új, emberséges politikai berendezkedés felépítésére adott határozott megbízást, amely felszabadítja az alkotó energiákat,

mindenki által tisztelhető, jogkövetésre nevelő szabályrendszert alakít ki a köz- és magánügyekben egyaránt, kiszámítható viszonyokat teremt

minden élethelyzetben, hogy aztán az így méltóságában megerősödő ország természetes szövetségesei körébe visszatérve, egyenrangú félként képviselhesse valamennyi polgára érdekeit nehéz konfliktusoktól terhelt világunkban.

A feladat tehát világos, a megvalósítás annál nehezebb. Nem csoda tehát, hogy az oly sokfelé tapasztalható, rég nem látott lelkesültség és tenni akarás mellett, újra meg újra kételyek, sőt aggodalmak fogalmazódnak meg és nemcsak azokban, akik bizalmuk tárgyát továbbra is a most kisebbségben maradt oldal köreiben keresik.

Most nem a mély elemzések időszakát éljük, sokkal inkább a bizonyosság jeleit fürkésszük. A kívánt változásoknak – minthogy, nyugodtan kimondhatjuk, történelmi újrakezdésről van szó – értelemszerűen az állam alapintézményei újjáépítésével kell kezdődniük. Tegnap ebben fontos állomáshoz érkeztünk. A parlament Baka András jogtudóst, az 1990-es rendszerváltozás fontos szereplőjét köztársasági elnökké választotta.

Az életút a polgári Magyarország gondolata mellett mélyen elkötelezett,

közfeladataiban meggyőződését következetesen képviselő, határozott arcélű, a konzervatív értékrendnek elkötelezett közéleti személyiséget

állít elénk. Az új államfő megválasztását követő beszédével nemcsak megerősítette ezt a képet, hanem az értékszempontokat világosan kiemelve, a politikai örökséggel kritikusan számot vető, az újjáépítésben aktív szerepfelfogást vállaló képet adott hivatali törekvéseiről.

Rámutatott arra, hogy a jogállam helyreállítása nem egyetlen aktus kérdése, hanem sok-sok erőfeszítéssel olyan alkotmányos kultúrát kell meghonosítani, amelyben a

„hatalom korlátozása nem akadály, a politikai ellenfél nem ellenség, a kritika nem árulás, a kompromisszum pedig nem gyengeség”.

Határozottan figyelmeztetett arra is, hogy a társadalom rendjét és tagjait ért, jogos felháborodást kiváltó, alapvető és súlyos sérelmek orvoslása a pártatlan igazságszolgáltatás feladata, és „nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra”.

„Az a kérdés, képesek vagyunk-e olyan országgá válni, ahol egy gyerek jövőjét nem a születési helye dönti el, ahol egy tanár vagy egy ápoló munkája megbecsülést jelent, és ahol a vállalkozó a lehetőséget keresi, és nem a kapcsolatot, ahol egy fiatalnak nem azért kell külföldre mennie, mert itthon nem lát jövőt, és ahol idős ember nem érzi magát feleslegesnek”. Mert – szögezte le nyomatékosan összefoglalásként – az állam nem önmagáért van, az állam az emberért van.

A modern társadalom a fékek és ellensúlyok rendszerének kiépítése nélkül nem képes fejlődésének szabad feltételeit biztosítani. Az új államfő kiválasztásával és első fellépésével Magyarország ebbe az irányba tett meg egy igen fontos lépést.

 

Nyitókép: Baka András megválasztott köztársasági elnök leteszi esküjét az Országgyűlés plenáris ülésén (fotó: Bodnár Boglárka/MTI)