A csatlakozásra váró nyugat-balkáni Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Szerbia mellett a mintegy hatszázezres kis állam már szinte teljesen eleget tett a jogharmonizációs követelményeknek (2002-ben de facto bevezette az eurót), és Ursula von der Leyen ki is mondta, hogy „az uniós tagság 2028-ra elérhető”. Hanem a kisvárost teljességgel megbénították a rendőrök: nem csupán a magas rangú résztvevők (magyar küldöttség nem volt, nem lévén kötelező a jelenlét), hanem biztonsági esemény miatt is. Néhány órával a csúcs megkezdése előtt a hatóságok nem engedtek be az országba nyolcvanhét szerbiait a tivati repülőtéren, mondván, nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek „Srbija pobeđuje” (Szerbia győz) feliratú, az Aleksandar Vučić-féle Szerb Progresszív Párthoz köthető molinókkal, nagy hatósugarú rádió adó-vevőikkel és a belgrádi diáktüntetések szétverésében való dokumentált részvételükkel. Vučić maga elment az értekezletre, pedig saját szolgálata ellenezte.
Az EU a balkáni bővítést egyre erőteljesebben szorgalmazza, hogy az orosz és a kínai befolyást kiszorítsa a Balkánról. A Macron és Merz jegyezte javaslattal megfigyelői státuszt adna nekik némi egységes piaci hozzáféréssel, hogy érdemes legyen vállalniuk a kemény szabályozási követelmények teljesítését. Az orosz- és kínaibarát szerb vezér, aki az előző csúcsot még bojkottálta, most nem akart kimaradni a tárgyalásokból. Az uniós vezetők azonban kereken megmondták neki, elég a kettős játékból. Vagy-vagy.
Nyitókép: António Costa tanácselnök, Jakov Milatović montenegrói elnök és Ursula von der Leyen bizottsági elnök az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón (fotó: Európai Unió)
