• Elsőként Váczi Olivért, a Citellius LIFE projektvezetőjét kérdeztük arról, miért kell védeni egy olyan állatot, amelyről sokan azt gondolják, hogy mezőgazdasági kártevő.
Ez az ötvenes évek előtt még igaz is lehetett, mert voltak olyan régiók, ahol komoly károkat okozott. Az ürge elsősorban növényi részekkel táplálkozik, s ha elszaporodik, károkat okozhat a búzatáblában vagy a cukorrépában is. De
ma már olyan kicsik az állományai, hogy bőven elég nekik a legelők növényanyaga.
• A Tanú című filmben két forintot adtak a farkáért.
Igen, pénzt adtak az ürgefarkakért, bár a filmben éppen két hörcsögöt csapnak le. Valószínűleg már akkor is gyakoribb volt a hörcsög, mint az ürge, amely azóta sajnos olyannyira megfogyatkozott, hogy egyáltalán nem okoz mezőgazdasági károkat. Ezért nagyon fontos része a projektnek a kommunikáció, amelyben azt szeretnénk elérni, hogy az emberek ne úgy tekintsenek erre a rágcsálóra, mint terményt veszélyeztető közellenségre, hanem mint
olyan ökológiai szereplőre, amely fontos a ragadozó madarak és a növényzet számára, és fontos azoknak a rovaroknak, kétéltűeknek, hüllőknek is, amelyeknek élőhelyet teremt
az ásásával vagy a talaj átforgatásával.
• Hogyan kezdődik a munka?
Felméréssel kezdjük, hogy hol, milyen állapotban vannak az állományok. Ez nagyon fontos amiatt is, mert biztonsági hálót szeretnénk a faj köré szőni, amelyik figyeli azt, hogy melyik állományban éppen mi a helyzet, mi a probléma, hogyan és mikor kell beavatkozni.
Váczi Olivér: Azt szeretnénk elérni, hogy az emberek ne a terményt veszélyeztető közellenségként tekintsenek az ürgére (fotók: Váczi Olivér archívumából)
• Hol él hazánkban ürge?
Foltokban az ország egész területén megtalálható, ezek a foltok azonban sajnos elkülönülnek egymástól. Ezért lenne fontos az összekötésük akár mesterséges áttelepítésekkel, vagy még jobb, ha ökológiai folyosókat tudunk kialakítani. Vannak persze természetes határvonalak, a nagy folyóink, a Duna és a Tisza. Ezek elválasztó hatása olyan erős, hogy az állományok genetikailag megkülönböztethetők. A kutatóknak az a véleménye, hogy ezeket ne is keverjük egymással. Ennek alapján
három szaporító központot szeretnénk majd felállítani, egyet-egyet a Dunántúlon, a Duna–Tisza közén és a Tiszántúlon.
• Zárttéri körülmények között szaporítanák az ürgéket?
Igen, s már voltak is sikeres kísérletek. Ezeket a hét év során olyan méretekben szeretnénk kiterjeszteni, ami már az állomány szempontjából is jelentős.
A továbbiakban megtudhatják:
- mennyire szapora állat az ürge
- miért érzi jól magát a ferihegyi repülőtéren
- populációjára mely állatok jelentik a legnagyobb veszélyt
- miért nem félnek a vörös vércséktől
- miért jó az ürgéknek a legelő birka
