Az elmúlt napokban a DAKÖV Kft. Ráckevei Üzemmérnöksége jelezte, hogy a megnövekedett fogyasztás miatt Ráckevén, Szigetbecsén és Dömsödön átmeneti vízhiány is előfordulhat, miután a nyári csúcsidőszakban hirtelen megnőtt vízfogyasztás miatt a rendszer terhelése elérte teljesítőképessége határát. Az extrém hőség miatt időközben az ország több mint száz pontján vezettek be vízkorlátozást a Nemzeti Vízművek Zrt. ellátási területén.
Határréti-víztározó, Pilisvörösvár határában (forrás: Solymári, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons)
Jól jelzik a tilalmazott tevékenységek a főváros környéki falvak népesség-összetételének változását: az őslakosokra az ilyen fajta vízhasználat nemigen volt jellemző, ellentétben a fővárosból a zöldövezetbe kiköltöző tehetősebb polgárokkal. Nem csupán a főváros környéki települések drasztikus népességnövekedése okozza tehát az ellátási problémákat, hanem az újonnan érkező fogyasztók jelentősen nagyobb vízhasználata is.
Akadtak települések, ahol elegendő volt a lakók belátására apellálni, másutt azonban, főként a budai oldali kisvárosok magasabb fekvésű részein esetenként kiszáradtak a csapok, és lajtos kocsikkal kellett az alapvető szükségleteket fedező vízmennyiséget kiszállítani.
A probléma fő oka az, hogy
a hetvenes évek óta nem nőtt az agglomerációs vízhálózat kapacitása, miközben több mint duplájára nőtt a lélekszám,
az említett fogyasztási mintákkal súlyosbítva. A Budapest környéki települések a vízellátási lánc végén találhatók, gyakran kis átmérőjű vezeték(ek)kel kapcsolódva a vízhálózathoz.
Növeli a hálózati veszteségeket a vízcsövek elöregedése is; átlagban a betáplált víznek csak a háromnegyede jut el a fogyasztókhoz, a többi itt-ott elszivárog. Gémesi György gödöllői polgármester szerint azonban a rezsicsökkentett vízdíj lassan a szolgáltatás közvetlen költségeit sem fedezi, nemhogy karbantartásra vagy fejlesztésre jutna belőle.
Nyitókép: Fehérvárcsurgói víztározó (forrás: Hollófernyiges, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons)
