Kr. után a második században a Római Birodalom határvonala három kontinensen haladt át, a hatezer-ötszáz kilométeres limes magyarországi szakasza nemcsak Pannóniának, hanem a birodalomnak is határa volt. Hadrianus britanniai fala 1987-ben lett Világörökség, jóval utána fogalmazódott csak meg, hogy érdemes lenne a teljes határvonalat Britanniától a Fekete-tengerig, a Vörös-tengertől Észak-Afrikán át vissza az Atlanti-óceánig egyetlen, nemzetközi sorozathelyszínként védeni.

A kétezres évek elején Világörökség lett a felsőgermániai és a raetiai limesszakasz, majd a brit Antoninus-fal, és a szakemberek foglalkozni kezdtek a Duna menti, Németországot, Ausztriát, Szlovákiát, Magyarországot, Horvátországot, Szerbiát, Bulgáriát és Romániát érintő határerődítések védésének gondolatával. 2008-ban jött el a Ripa Pannonica nyugati szegmens (magyar, német, osztrák, szlovák) közös nevezés előkészítésének ideje. A hazai szakmai munka vezetője Visy Zsolt régészprofesszor volt. Megkezdődtek a régészeti, műemléki felmérések, kutatások, az egyeztetések az egyes helyszínek – hatvanöt magyar település érintett – lakóival, vezetőivel, védési eljárások (csak az lehet Világörökség, amely hazájában védettséget élvez), 2018-ra elkészült A Római Birodalom határai – a dunai limes magyarországi szakasza tudományos dokumentáció, amelyet a közös jelölés részeként 2019-ben a Bizottság bakui ülésén tárgyaltak volna,

ha a magyar kormány 2019 tavaszán nem nyúl bele a közös jelölésbe, azaz nem emeli ki a már elfogadott tudományos dokumentációból a Hajógyári-szigetet és Hadrianus helytartói palotájának maradványait.

Az ICOMOS a váratlan lépésre csak azzal válaszolhatott, hogy nem tekinti érvényesnek a szakvéleményt, amely a három kötetnyi, kétezer-kétszáz oldalas teljes dokumentációnak szólt. Újabb esztendő telt el tervezéssel, a tudományos munka kiigazításával, s a Covid miatt meghiúsult 2020-as ülés után, amikor 2021-ben úgy látszott, nem marad el a siker, Magyarország hirtelen visszatáncolt, mondván, majd akkor akarja a jelölést, amikor nemcsak a négy, hanem mind a nyolc dunai állam elkészül a munkával. (Erről 2021-ben itt írtunk.)

Hogy ez mire volt jó, azóta is homály fedi, mindenesetre manapság

a nyugati szegmens német, osztrák és szlovák szakasza büszkén viseli az egyetemes, kiemelkedő értékre vonatkozó Világörökség címet, Magyarország nélkül is.

Talán már nem sokáig.

 

Nyitókép: A Hadrianus-palota rekonstrukciós képe
Képforrás: Wikimédia Commons