Öt éve indította el a társadalmi felelősségvállalási (CSR) részeként a Market Építő Zrt. a Rom Vándor programot (itt írtunk róla) az épített örökség, kiemelten a középkori szakrális romemlékek felkutatására, konzerválására, megőrzésére, egyben környezetük megújítására. 2022-ben elsőként készült el a Tök település határában található romtemplom állagmegóvása, ezt követte 2023-ban Kövesd, 2024-ben a Csákányospuszta templomromja, majd a Somogyszentpálon található Varjaskéri templomrom, 2025-ben a regölyi Somolyi templomrom, illetve tavaly ősszel Ádánd község középkori pusztatornya újulhatott meg.

Templomrom Lajosmizse határában
Hetedik állomásként jutott el a program a Dunántúlról az Alföldre, a Lajosmizse határában magányosan omladozó Pusztatemplomhoz, és egyéves előkészítő és kivitelező munka eredményeként a XIV. századi épületmaradvány szakszerű állagmegóvásával nemzeti kultúránk egy elfeledett, értékes darabja újulhatott meg.
Mizse települését a XIII. és a XIV. század fordulóján a kunok népesítették be,
akik a vizenyős rétekkel és füves pusztákkal övezett vidéken találtak otthonra. A virágzó korszaknak azonban véget vetettek a háborúskodások, a mohácsi csata, majd a krími tatár csapatok XVI. század végi harcai következtében a hely végleg elnéptelenedett, a terület a török időkben is lakatlan maradt. A későbbi századokban Nagykőrös adta bérbe a helyi gazdáknak, akik „külső kertként” használták. A romterület titkait az 1930-as és az 1990-es évek régészeti kutatásai tárták fel: a leletek, a beazonosított alaprajzi forma és a falszövet jellege alapján a templom építésének idejét a XIV. és a XV. századra teszik a szakértők, az előkerült boltívtöredékek pedig arról árulkodnak, hogy a templom a XV. század végén boltozatot is kaphatott.

Sejtelmes esti megvilágításban a megmaradt fal
Keletelt, gótikus, egyhajós templom állhatott a hajdani faluban, jellegzetessége a sokszög alakú szentély, amelynek északi oldalán az egykori szentségtartó fülke, a templom négy szögletében pedig a boltindítások fészkei ma is láthatók. A templomot a helyiek által csak „darázskőnek” nevezett, jellegzetes lyukacsos mészkőből építették, amely sajátos karaktert kölcsönöz a romnak.
A programban dolgozó szakemberek (tervezés: Kelemen Bálint, KÖZTI, tartószerkezet: Váczi Péter, KÖZTI, anyagvizsgálat: BME / dr. Fenyvesi és Társa Kft., tudományos dokumentáció, régészet: Arnóth Ádám, restaurátor: Bánfi Gábor) elsődleges célja a műemlék szakszerű állagbiztosítása, a rom tartós megóvása volt. Ennek keretében megtörtént
a falrepedések összevarrása, a falkoronák vízelvezetése, a kiomlások visszafalazása, a lepusztult felületek konzerválása és az eredeti vakolatfoltok restaurálása.
Az épület szakrális funkcióját a kihelyezett kovácsoltvas kereszt és az egykori gerendafészkekben elhelyezett mécsestartók jelzik, míg a rom képét a környezet méltó rendezése keretezi.

A rom környezetét is karban kell tartani
A lajosmizsei Pusztatemplom helyreállításának a jelentőségét különösen felértékeli, hogy a térségben a történelmi pusztítások miatt alig maradt középkori szakrális épített emlék, ezért minden megmentett és visszaépített kő, minden helyreállított részlet pótolhatatlan értéket képvisel.

Középkori leletemlékek
megőrzik és felerősítik a romok „időtlen” atmoszféráját.

Tájékoztató segíti a romemlék értelmezését
Nyitókép: Lajosmizse határásban a Pusztatemplom esti fényben
Képforrás: Gulyás Attila fotóit a Market Építő Zrt. bocsátotta az rendelkezésére



