Demkó Pascal, a magyar és francia felmenőkkel büszkélkedő tulajdonos azzal indokolja a névválasztást, hogy a nemzetközi piacon, ahol már a csúcsgasztronómiában is megvetették a lábukat, jobban értelmezhető és lefordítható – például Moon Valley, Vallée de la Lune, Valle de la Luna –, másrészt, azért nem akarta a saját nevét adni a borászatnak, mert ezzel is távlatot, jövőt akar biztosítani a vállalkozásnak, bárki vezesse is azt.

Holdvölgy borok (fotó: Heltai Ákos)

 

A Holdvölgy-borok nemzetközi megjelenését erősíti, hogy minden tételsoruknak van angol fantázianeve, a furmintok például Meditation néven kerülnek forgalomba. Ennek kapcsán a tulajdonos megjegyzi: hihetetlenül nehéz jó furmintot készíteni: „Mi úgy tartjuk, hogy meditatív bor, mivel az elkészítéséről, az »irányáról« sokat gondolkodunk. Másrészt, ha furmint kerül az asztalunkra, arról beszélni kell, gondolkodni, meditálni.”

Expression a hárslevelű elnevezése. „Egy-két évjárat után már biztosak voltunk benne, hogy a Becsek-dűlőről fogjuk a mi stílusunkban a legszebbet megteremteni. Megemeljük a poharat, beleszagolunk, azonnal jön az illata, azonnal beszél hozzánk – tehát expresszív. De például az aszúinkat Culture-nak hívjuk, ami bizonyára nem szorul magyarázatra.”

 

Így kezdődött…

„Óriási büszkeség számunkra az Év Pincészete díjának elnyerése, hiszen ez húsz évnyi munkánk elismerése. Másrészt óriási felelősség is, hogy ugyanilyen magas színvonalon folytassuk a munkát” – vallja Demkó Pascal.

Frittman János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, Demkó Pascal és Nyitrainé Sárdy Diána, a Magyar Bor Akadémia elnöke (fotó: @wlcsek, Holdfény Birtok sajtóanyag)

 

Mind a hat tokaji fajta megtalálható a Holdvölgy hét dűlőjében:

furmint, hárslevelű, sárgamuskotály, kövérszőlő, zéta, kabar. Bár nem minden fajtájukból készítenek színborokat, a birtokválogatásokban mégis szerepelnek. Aszúból pedig csak hatputtonyost hoznak forgalomba, melyeket nyolc évig érlelnek. Ezzel a tétellel jelentek meg 2006-ban a piacon.

A pincészet élete azonban nem itt kezdődött. Mivel a tulajdonos gyermekkorában magyar nagyszülei Mezőzomborban éltek, hamar megízlelhette a borokat, s az első korty bizonyára tokaji volt. Édesanyja 1998-ban állt elő az ötlettel, hogy lepjék meg édesapját születésnapjára kicsiny területtel a Dorgó-tetőn, ahol a nagyszülőknek volt a szőlőjük. Ebből fejlődött ki a ma már huszonnyolc hektáros birtok.

Demkó Pascal sokáig külföldön élt, de az első kis parcella megvétele után

sorra ajánlották fel a szomszédos szőlők tulajdonosai, hogy vegye meg az ő területüket is, mert családjuk már nem tudja művelni azt.

Ő pedig nem mondott nemet, egyrészt az érzelmi kötődés miatt, másrészt a lehetséges befektetés is vonzotta, ráadásul szomorúan látta, hogy a világ egyik leghíresebb borvidékén milyen elhanyagolt területek is vannak.

„Majd, miután körülbelül két-két és fél hektárt összegyűjtöttem, elkezdtem gondolkodni azon, hogy ha már ennyi területet rendbe tettünk, több helyen újratelepítettünk a történelmi dűlőkben, nézzük meg, mihez is tudunk kezdeni velük. Eljött az idő, 2004/2005 körül úgy éreztem, nem rossz, ha ebbe fektetem a pénzemet, és ha egy kisebb borászatot elindítunk, felvázoljuk a víziónkat, hogy milyen stílusú hegyaljai borokat szeretnénk készíteni” – mesél a kezdetekről Demkó Pascal.

 

Hogyan építsünk pincészetet?

Ekkorra tehető, hogy a tulajdonos csapatot is kezdett építeni a pincészet köré, mert nemzetközi jogász-ügyvédként nem tud mindig jelen lenni a szőlészeti-borászati eljárásoknál. Viszont, mivel a világ számos pontján megfordul, a tapasztalatait mindig hazahozza mind a borászati technológiák, mind pedig a borfogyasztási trendek területén, hiszen utazásai során fontosnak tartja, hogy megismerkedjen annak a vidéknek boraival, ahol éppen jár. Ezért is tartotta lényegesnek, hogy a Holdvölgy borai ne csak a hazai, hanem a külföldi éttermek asztalára is kerüljenek.

Hogyan építsünk pincészetet? (fotó: Heltai Ákos)

 

„Megfigyeltem, hogy három fontos tényező befolyásolja azokat a boroknál, amelyeket a szakma és a fogyasztók is számon tartanak: egyrészt történelmi dűlőről származzanak az igazoltan sokáig eltartható tételek, másrészt olyan márka legyen mögöttük, amely hitelességet biztosít nekik, harmadrészt olyan szakmailag felkészült csapat készítse, akik képesek megvalósítani, megőrizni és továbbfejleszteni őket.

Olyan egyértelmű, hogy

Tokaj-Hegyalján megfelelő szakmaisággal csodát lehet tenni,

hogy szerintem ez teljesen független a fő trendektől. A kiválóra mindig lesz igény. És mivel évente átlagosan hetven-hetvenötezer palackot töltünk ezt nem befolyásolja az, hogy melyek a nagy trendek a világban – például, hogy a fiatalok kevesebb bort fogyasztanak, vagy inkább átszoknak az alacsonyabb alkoholtartalmú italokra.

A díjátadó résztvevői (fotó: @wlcsek, Holdfény Birtok sajtóanyag)

 

Hadd szemléltessem ezt a világ legjobb kerékpárosára utalva. Úgy képzelem el, mint amikor Tadej Pogačar az utolsó nagy, rettenetes tizennégy kilométeres emelkedő alján beleáll a pedálba, nem néz se jobbra, se balra, egyetlen dolgot tud, hogy ha jól felkészült, szakszerűen készítette fel a testét és az elméjét, akkor felér. Ha jó alatta a bicikli, jó a csapat, akikkel dolgozik, akkor azt a csúcsot meghódítja.

Nem hiszem, hogy a nemzetközi trendek, amelyek nem feltétlenül kedvezőek a borfogyasztás szempontjából, minket bármilyen szinten befolyásolnának.

A klímaváltozás nemhogy a nyakunkon van, hanem már bőven abban élünk,

s ez a szőlőtermesztésre is rányomja a bélyegét.” Demkó Pascal szerint ahhoz van szükség igazán szakmai felkészültségre, hogy ki lehessen egyensúlyozni a borokat, amikor extrém mennyiségű csapadék esik, vagy ellenkezőleg, iszonyatos aszály van. Mert a piac a hitelességet díjazza.

 

Világszínvonal, magyar bor

A Holdvölgy pincészet 2010–2011-ben lépett ki a boros színtérre, és szokatlan módon elsősorban a külföldi fogyasztókat és éttermeket szólították meg, a magyar piac ekkor még háttérbe szorult. Demkó Pascal elmondása szerint

kellett a szakmai visszaigazolás, hogy ezek a borok világszínvonalúak, hogy jó irányba indultak el.

Akkori tapasztalatai alapján sehol a világon nem keresték a magyar borokat, aszút is csak akkor, ha hazánkban jártak a hivatásos kóstolók vagy fogyasztók. Pár évvel később jelentek csak meg a magyar piacon, amely szerinte sokkal érzékenyebb a tokaji borokra, s jóval árérzékenyebb is.

Hogy melyik hegyaljai bornak van nagyobb jövője, a száraz furmintnak vagy az aszúnak, Demkó „salamoni” választ adott. Szerinte például a mindennapi asztalon egyértelműen a furmintnak, a nemzetközi borfogyasztók körében, így például Nagy-Britanniában is.

Az ünnepek, évfordulók itala azonban sokkal inkább az aszú.

Úgy vélekedett, hogy a gyermekünknek egy-egy évjáratos aszút eltéve, amikor felnő, nagyobb élményt, nagyobb örömöt okozhatunk, ha felbontunk egy-egy olyan palackot, amely az ő életének fontos pillanataihoz kötődik.

 

Az Év Pincészete díjat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége 2002-ben alapította. Azóta húsz alkalommal ítélték oda. Kiválasztása hasonlít az Év Bortermelője elismeréséhez, de ebben az esetben például az épített környezet kialakítása is komolyan latba esik. Eddig Tokaj-Hegyaljának és Villánynak van négy-négy díjazottja.