A fenntarthatóságról szóló beszélgetések gyakran ugyanabba a csapdába esnek: sok szó esik elvekről, klímacélokról és környezetvédelemről, jóval kevesebb arról, hogyan változtatják meg ezek a gondolatok a mindennapi vállalkozói döntéseket. Pedig a kettő nem választható el egymástól.

Mádon, Tokaj-Hegyalja borvidékének talán legismertebb településén működik az idén az Év pincészete díjat elnyert borászat, ahol kiemelkedő minőségű szőlőt termő dűlőkről szüretelnek. Nem véletlen, hogy egyik legjobb területükről, a Holdvölgyről nevezték el pincéjüket.

Közbeszéd tárgya lett – a kormány első látványos és népszerű lépései után –, mi lesz a budai Várnegyed, a palota és a polgárváros sorsa. Mi lesz az újraépített és félkész palotákkal és az évtizede üresen pusztulókkal, milyen funkciókat kapnak, kaphatnak?

Nemes Csaba meteorológussal a víz körforgásáról, nagy és kis vízkörökről, aszályról és özönvízszerű esőzésről, esőfakasztásról és jégkárelhárításról, a dús növényzet és a sokszínű mezőgazdaság jótékony éghajlati hatásáról beszélgettünk.

Minden változás várakozást hoz, akárcsak más szakterület, a műemlékvédelem is igyekszik kifejteni javaslatait, számba veszi kapcsolatát a társadalommal és a politikával. Bátorító a program, amely a kultúra fontos elemeként számít a műemlékvédelemre.

Zamárdi üdülővároska egyik forgalmas pontján különleges köztéri műalkotást, egy világfa-kompozíciót avattak fel, amely a Kárpát-medence több ezer éves szellemi örökségét, a magyar történelem meghatározó jelképeit és a nemzeti összetartozás gondolatát hivatott megjeleníteni.

Roskadófélben van a ház,/ Hámlik le a vakolat,/ S a szél egy darab födéllel/ Már tudj' isten hol szalad;/ Javítsuk ki, mert maholnap/ Pallásról néz be az ég.../ Közbevágott Pató Pál úr:/ „Ej, ráérünk arra még!” – Petőfi Sándor sorai illenek történetünkhöz.

Vagy alkalmazkodunk az éghajlat és a természet egyre gyorsuló átalakulásához, vagy elpusztulunk – állítja Szalóczy Zsolt, Gábor Dénes-díjas fizikus, a Cassandra Program vezetője. Ez utóbbi elkerülése érdekében három szervezet összefogásával alakult meg a Magyar Alkalmazkodási Partnerség.

Emlékszünk arra, amikor Szentjóby Tamás ejtőernyővászon-lepellel borította a Szabadság-szobor főalakját? Ahogy ő „felszabadította” a hamisnak tartott szabadságszimbólumot, a Citadella szétszabdalásával Taraczky Dániel a szabadság parkjává álmodta az erődöt.

Pusztatemplom elhagyatott falmaradványai idézték az Árpád-kort az Alföldön. A hajdani, kunok lakta Mizse (a mai Lajosmizse határában) falu temploma lehetett, a sok százados emlék állagmegóvása a ROM Vándor örökségmentő program hetedik emlékhelye.

Érdtől Solymáron át Gödöllőig Budapest agglomerációjában több mint tucatnyi településen kellett az elmúlt években a nyári hőhullámok idejére vízkorlátozást elrendelni, megtiltani többek között a gyepek locsolását, az autómosást és a medencék feltöltését.

Soha ennyien nem jelentkeztek még a Tisza megtisztítására az immár hetedik alkalommal meghirdetett Tisza-tavi PET Kupa versenyre. A kedvezőtlen időjárás, az erős szél és eső, majd a tűző nap ellenére a tavalyinál is valamivel több, összesen közel tizenegy tonna hulladéktól mentesítették a folyó e szakaszát.

Hatodik alkalommal találkoztak a közelmúltban a Pesti Vigadóban a művészettel nevelés elméleti és gyakorlati dilemmáit szem előtt tartó szakemberek, hogy nyílt műhelynapon foglalkozzanak a múzeumpedagógia elméleti és módszertani kérdéseivel.

Különös lépésre szánta el magát Óbuda önkormányzata, bejelentette, kezdeményezi, hogy föléledjen a dunai limes magyarországi szakaszának (része a Budapest harmadik kerületében a Hajógyári-sziget és a hajdani Hadrianus-palota) világörökségi pályázata.

Szakrális emlékekben is gazdag a magyar szőlő- és bortermelés szent hegyének története. A ciszterciek és pálosok badacsonyi szőlőit különböző írások számos alkalommal említik. A szőlő- és borkultúra a XI–XIII. századra az egyik legfontosabb gazdasági ággá vált.

Nemezkészítők, kosárfonók, takácsok és szőnyegszövők – a Hagyományok Házában népi kézművesek alkotásaikból rendeztek kiállítást, amely szeptember huszadikáig látható a hajdani Budai Vigadó Kallina Mór és Árkay Aladár tervezte épületében a Corvin téren.

Megfogalmazása szerint különleges helyzetben, hirtelen és váratlan kiállításra invitál az Iparművészeti Múzeum a Ráth-villába. Iparkodjunk! sorozatának harmadik fejezete Lechner palotájának múltjáról, jelenéről és jövőjéről mesél képekben, rajzokban, műtárgyakban.

Budapest egyik legrégebbi egyben legfiatalabb tere a Fácános. 2019-ben a Béla király és a Zugligeti út találkozásánál lévő életveszélyes útkanyarulat levágásával alakult, térfalait a természet, a régi iskola és egy megújult épület és beforduló új szárnya alkotja.

Megtelt a Kós Károly Terem az Ötpacsirta utcában, a Magyar Építőművészek Szövetsége székházában. Hátul is álltak. A háború utáni modern magyar építészet utóélete volt a hívószó, a feszültség a Budapest Szálló kapcsán kezdett érezhetően emelkedni.

Persányi Miklósnak, az Állatkert akkori, elismert igazgatójának túlméretezett álma, a Pannon Park és a Biodóm tizenkét évi vajúdás után, július elsején csökkentett tartalommal megnyílni látszik az Állatkertnek a Vidámparktól visszaszerzett területén.

Világszerte értékes mezőgazdasági és zöldterületek esnek áldozatul a városok terjeszkedésének. Eközben felhagyott iparvidékek gyakorta kihasználatlanul hevernek, pusztulnak, ahol pedig megfelelő szabályozás esetén sokkal észszerűbben valósulhatnának meg az ipari beruházások vagy akár lakóparkok is.

A Műemlékvédelmi Hivatal folyosóján valamikor a kétezres évek legelején úgy mutatták be: építész, műemlék-felügyelő, Budapesttel, Pest-megyével foglalkozik és ír…Nagy Gáborral pályájáról, a műemlékvédelemről és nem utolsósorban a miniesszékről beszélgetünk.

Hogyan lett rozsdaövezet az „öröm völgyéből” – a Hölgyfutár 1857-ben nevezte így Palota villasorokkal beépített, vasútállomás körüli részét –, a majdani Rákospalota és Újpest határán? Milyen sors vár a súlyos tehernek, máskor aranytartaléknak mondott Rákosrendezőre?