Németországban elsőként a Lidl állított forgalomba négyes szintű önvezető elektromos teherautót. Az Einride nevű svéd vállalat által gyártott, vezetőfülke nélküli jármű a Hessen tartománybeli Edermünde egyik logisztikai központjából szállít árut a közeli Lidl-üzletbe.

Püspökszilágyon rőzsegátak, legeltetés és egyetemi mérések mutatják: a klímaalkalmazkodás nem feltétlenül betonból „épül”. Tordai Sándor polgármesterrel vízről, gazdákról, bürokráciáról és a dombvidék jövőjéről beszélgettünk.

Több fontos eseményének nyolcszáz éves évfordulójáról emlékezik meg a ferences rend közössége 2023 és 2026 között. A ferences jubileumok tiszteletére jelent meg Harsányi István A magyarországi ferences kolostor- és templomépítészet című kötete.

…aki Petőfi versében a kútból merített vízzel ürgét öntött. Lehet, hogy ma már kissé gondban lenne, hiszen tavaly hétéves ürgevédelmi program indult az Európai Unió támogatásával, tizenegy partnerintézmény bevonásával, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. vezetésével.

Nem lehet eredményes a műemlékvédelem, ha szerteágazó interdiszciplináris tudományos szakterülete és magukat a műemlékek szellemi örökösének valló közösségek nem találnak egymásra, ha épített értékeink védelmét nem tekintik közös feladatuknak.

Nehezen megközelíthető, áramellátás nélküli térségek lakóinak egészégügyi ellátását könnyíti meg az eindhoveni műszaki egyetem hallgatóiból létrejött Solar Team Eindhoven által kifejlesztett Stella Juva, a világ első teljesen napelemmel működő mentőautója.

A szószék törzsén három angyalka civakodik, egymást fojtogatják, egymás haját cibálják… A bájos, gonoszkodó iróniájában liturgikusan szokatlan ábrázolás 1525-re datálható, a nagyvonalú térhatású, ma a református egyházhoz tartozó hallei dómban látható.

Elsőként a Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium „Teremtsük újra!” – Úszóláp-rehabilitációs projektjét irányító két pedagógus nyerte el a WWF Magyarország által alapított, civil szervezetek helyi természetvédelmi kezdeményezéseit elismerő Természet Bajnokai díjat.

Európa számos országában négy évtizede, nálunk 1999 óta szeptember harmadik hétvégéje a műemlékeké. Nyíljanak meg a kapuk, fogadják a házak történetükkel, múltjukkal és a jelenükkel az érdeklődőket – így szól a Kulturális Örökség Napjainak üzenete.

Bozók Ferenc piarista szerzetes, bár Gyöngyösön látta meg a napvilágot, szülőfalujának mégis Domoszlót tartja. Hivatása ugyan jó ideje elszólította a településről, de ma is rendszeresen visszajár. Kísérteni?

Tiszaladány neve egybeforrt a kosárfonással. A Tokaj melletti faluban egészen a legutóbbi időkig nem is igen volt olyan család, ahol ne foglalkoztak volna a fűzfavesszőzéssel. Mára azonban egyetlen ember maradt, aki továbbra is készít kosarakat, szekérkasokat.

Tizennégy esztendeje egyetlen tollvonással szűnt meg a műemlékvédelem központi állami intézménye, amelynek újraélesztésére talán most van remény. Lővei Pál művészettörténésszel a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjával beszélgetünk.

Bakos Vince biomérnök pályáját kutatóként és egyetemi oktatóként kezdte, részt vett az ország legnagyobb szennyvíztisztító létesítménye, a csepeli Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep üzemeltetésében, az utóbbi években pedig egy nemzetközi cégnél víz- és szennyvíztisztítási technológiák tervezésének algoritmizálásával foglalkozik.

A dűlőutak menti mezsgye a természet utolsó védvonala és egy ősi, morális határkő. Lopakodó, centinkénti beszántása sokkal több egyszerű ökológiai pusztításnál; az emberi kapzsiság anatómiája, ahol egy marék terményért a saját jövőnket éljük fel.

Valóban eljött az idő a műemlékvédelem megszüntetett intézményének újbóli felállítására? Fölcsillanó remény vagy valóság? Egy szakma szép álma vagy valódi társadalmi igény? Milyen szerepe lehetne a műemlékvédelemnek? Erről is beszélgetünk Sarkadi Márton építésszel.

Donald Trump újbóli hatalomra jutása óta az amerikai kormányzat a demokrata adminisztráció által korábban felkarolt megújulóenergia-hasznosítás helyett a kőolaj- és földgázkitermelésre, valamint a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjára helyezi a hangsúlyt.

Mi jut eszünkbe, ha Somogy székhelyének nevét halljuk? Valószínű, hogy nem a szecesszió, inkább a Balaton közelsége, Somogyország és Koppány vezér, vagy éppen a zenélő 67-es út, mintsem a XX. század elején vidéken is virágzó építészeti stílus.

Huszonöt helyszínt vett fel a világörökségek listájára az UNESCO Világörökségi Bizottsága negyvennyolcadik ülésszakán a dél-koreai Puszanban. A kiemelkedő egyetemes értékek között tizenkilenc kulturális, öt természeti és egy vegyes helyszín van. 

Nem megkettőzi a gondolatot, hanem képileg elmélyíti a szólás. Ha most két szólást veszek elő, az nem föltétlenül jelenti azt, hogy akárha állást akarnék foglalni – teszem azt – Jorge Luis Borges és Benedetto Croce hajdani virtuális vitájában.

Hiábavalónak tűnik az Alföld elsivatagosodásának megállításáért folytatott gigászi küzdelem. Az évtizedek során számos kezdeményezés történt, valódi áttörést azonban csak a civil mozgalmak tevékenysége hozott. A Marispusztai Önkéntes Vízőrzők sikerére a Tisza-kormány is felfigyelt.

Folyik a heves diskurzus a műemlékvédelemről. Az első nyilvános beszélgetést a FUGÁ-ban rendezte a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete. Felfokozott hangulat, nagyotmondó, törékeny mondatok, egyéni sérelmek és történetek. Enyhe káoszt éreztem.

Műemlékesek, régészek, művészettörténészek a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szervezésében műhelybeszélgetéseken tanácskoztak arról, milyen lehetne egy újonnan alakuló intézmény, ha a műemlékvédelem talpra állhatna. Szigethy Balázzsal beszélgetünk.

Élesben tesztelheti az ország, mire megyünk atomerőmű nélkül. A negyvenfokos hőhullám napjaiban a napelemek csúcsra járnak, az importáram dől be a határokon, ahogy a vezetékek bírják, beindítunk minden még munkára fogható öreg erőművet, de így is rezeg a léc.