Közösen keresnek alkalmas házakat, amelyek megvásárlásához és felújításához a társulás kölcsönt nyújt, a civil szervezetek bútorokat adományoznak, vállalkozók pedig építőanyaggal támogatják a munkálatokat.
E példás karitatív szervezet alapítója Lenka Kovačevičová, Kassa Tóváros nevű kerületének polgármestere, aki éppen azzal foglalkozik, hogy eltüntesse a föld színéről a Lubina nevű, az afrikai bádogvárosokhoz hasonló nyomortelepet, emellett indulni készül Kassa város főpolgármesteri tisztségéért. Kampányának fő témái a rend és közbiztonság, s ennek részeként az illegális telepek felszámolása.
E nagylelkű szociális lakhatási akció célpontja a felszámolás alatt álló teleptől mindössze hatvanöt kilométerre található, közte merő véletlenségből egy államhatárral. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szalonna lakói, beleértve a helyi cigányságot is, akik a szóban forgó igyekvő polgárokkal gyarapodtak,
nem egészen értik, miért nekik jutott a megtiszteltetés, hogy a magyarul nem beszélő jövevények náluk kívánnak új életet kezdeni.
Balogh Zsolt, Szalonna polgármestere szerint a lakhatás, az oktatás, a foglalkoztatás és a felzárkóztatás problémáit helyben kell kezelni, a kassai önkormányzat nem helyezheti át a problémát más településekre. Dancs Mihály, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke Európában is egyedülálló történetnek tartja, hogy egy kampány miatt a szociális problémát átteszik a határon túlra.
Mikola Gergely, a közeli Encs polgármestere úgy véli,
egy bódévárosban élő családnak nincs elég információja és pénze arra, hogy külföldi országban önállóan ingatlant vásároljon.
Még a szlovák romaügyi kormánybiztosi hivatal is jogi vizsgálatot helyezett kilátásba, ha beigazolódik, hogy egy szlovák önkormányzat állampolgárainak helyzetét az országon kívülre költöztetésükkel próbálja rendezni.
Több hír szerint a családok elutaztak Szalonnáról, azt azonban nem tudni, hogy végleg hagyták ott a falut, vagy csak átmenetileg.
Nyitókép: Cigánytelep Szlovákiában (Lukas Milan/Pixabay)
