Nyolcszázalékos népességarányukkal a szlovákiai magyarok látszólag kényelmes helyzetben vannak a politikai képviselet szempontjából, szemben az ötszázaléknyi romániai magyarsággal, az utóbbiak mégis 1990 óta folyamatos parlamenti képviselettel rendelkeznek, míg

a pozsonyi törvényhozásban 2020 óta nincs (még részben) magyar párt (sem).

Akkor történt, hogy sem a Magyar Koalíció Pártja (MKP), sem a belőle 2009-ben kivált, s szlovák politikusokkal kiegészült Most–Híd vegyes párt nem érte el az ötszázalékos parlamenti küszöböt. A választási matematika 2021-ben végül újraegyesülésre kényszerítette őket, ám ezzel nem szűnt meg az ideológiai (és személyes) szembenállás.

A pozsonyi vár (forrás: LMih, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons)

 

A hidas politikusok a liberális pozsonyi ellenzékhez húztak, s élesen szemben álltak a budapesti kormánnyal, míg az MKP-platform, nem függetlenül Orbán Viktor és Robert Fico pragmatikus szövetségétől, a kormányoldalt részesítette előnyben. Végül a Híd vezető politikusai ismét kiléptek, s a viszálykodás gyümölcseként 2023-ban a választáson az egyesült magyar párt, a Szövetség csak 4,38 százalékot ért el.

E kudarcot követő tisztújításon a fiatal konzervatív Gubík László lett a párt elnöke, aki türelmes és bölcs politikával,

a közös magyar érdekeket előtérbe helyezve békét teremtett a szemben álló áramlatok között,

s a kormánnyal folytatott párbeszéddel egy ideig a nacionalista kis koalíciós párt, a Szlovák Nemzeti Párt magyarellenes manővereit is sikerült semlegesítenie. A jövőbeli koalícióképesség érdekében így elkerülhető volt, hogy a párt elkötelezze magát valamelyik politikai oldal mellett.

A Beneš-dekrétumok bírálatát büntető törvénymódosítás azonban kényszerhelyzetet teremtett: Gubík kénytelen volt részt venni a legkevésbé magyarellenes Progresszív Szlovákia által a szólásszabadság védelmében rendezett tüntetésen. Végül a budapesti kormányváltás a Fico Smerjéhez fűződő utolsó taktikai köteléket is elvágta, így a Magyar Szövetség kizárta a velük való együttműködés lehetőségét.

Gubík szerint a Smer és Robert Fico a Magyar Szövetséget partnerként is kezelhette volna, de majdnem két éve volt megtapasztalni, hogy erre nincs fogadókészség.

„Az a kormány, amelyik nem tiszteli a magyarok jogos igényeit, az dőljön is meg,

függetlenül attól, hogy konzervatívnak, liberálisnak vagy szociáldemokratának mondja magát.”

 

Nyitókép: a pozsonyi Nemzeti Tanács épülete (forrás: Dennis G. Jarvis, CC BY-SA 2.0, Wikimedia Commons)