Északkelet-Hollandiában, Flevoland tartományban, Urkön (kiejtése: Ürk) járok. A mintegy huszonkétezres lélekszámú település közúton könnyen elérhető, vasúti összeköttetése viszont nincs.
A XX. század eleji utazónak még hajóra kellett szállnia, hogy eljusson Urkre,
hiszen az a Zuiderzee nyolcvan hektárnyi szigete volt.
Urk még szigetként (forrás: Netherlands Institute for Military History, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons)
Az urkiek az évszázadok alatt mindig sokat szenvedtek a tenger viharaitól, az áradásoktól. Az Észak-Hollandiát sújtó 1916-os tragikus tengeri vihar is hozzájárult a döntéshez, gátat kell építeni a szigetek, partok megvédésére. Végül Cornelis Lely mérnök tervét szentesítette Wilhelmina királynő. A Watt-tengertől délre gáttal zárták el a Zuiderzeet a nyílt tengertől. Mögötte létrejött a két Balaton méretű Ijssel-tó, az Északkeleti-polder révén pedig kiszárították az Urk-sziget körüli területet. Végül 1939. október 3-án zárult a gát – amit emléktábla örökít meg a településen –, s ezzel Urk a szárazföld része lett.
Bár az addig mindentől elzárt, nyugalmas halászfalu lakói a külvilághoz közelebb kerültek, a gát elzárta a közvetlen tengeri kihajózást. A gát melletti két zsilip által azonban elérhetők számukra (is) a nyílt vizek. Talán ennél is nagyobb változás volt az urkiek életében a sziget XVII. századi tulajdonlási, felekezeti módosulása.
A továbbiakban megtudhatják
- miért vált a XVII. században reformátussá Urk katolikus közössége;
- mit tettek a hagyományhű urkiek, amikor két étterem vasárnap is kinyitott;
- mitől lett Urk Hollandia legfiatalabb települése;
- miért tiszteletnek a magyar reformátusok egy holland admirálist;
- hogyan lett erdélyi magyar tiszteletese a hagyományhű holland kálvinistáknak?
