A mai egyházmegye területe ugyanis évszázadokon át az Esztergomi Főegyházmegye része volt, s Mária Terézia öt új egyházmegyét létrehozó nagy átszervezésének részeként, a Besztercebányai és a Rozsnyói Püspökség létrehozásával egyidejűleg vált önállóvá.
František Trstenský szepesi megyés püspök vezette a zarándokokat (fotók: Merényi Zita, Magyar Kurír)
František Trstenský szepesi megyés püspök az ünnepi szentmisén mondott homíliájában különleges jelentőségűnek nevezte, hogy a jubileumi zarándoklat Esztergomba vezetett, ahová „azért jöttünk, hogy hálát adjunk a gyökereinkért”. „Bár különböző nyelveken beszélünk, ma mégis ugyanannál az oltárnál állunk – testvérként Krisztusban.” Krisztus azért jött, hangsúlyozta a szlovák püspök, hogy lebontsa az embereket elválasztó falakat.
„Le akarja bontani a közöny, a meg nem értés, a kölcsönös bizalmatlanság és az önmagunkba zárkózás falait.”
A magyar és szlovák püspökök húsz évvel ezelőtt a nemzeti engesztelő imaév keretében megbékélési nyilatkozatot írtak alá a két nemzet közötti múltbeli sérelmek tisztázására és a keresztény testvériség megerősítésére. „Megbocsátunk és bocsánatot kérünk” – mondta ki a püspöki konferenciák akkori elnökei, František Tondra szepesi püspök és Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek által aláírt dokumentum.
Azért jöttünk, hogy hálát adjunk a gyökereinkért
Szlovákiai magyarok szerint az államalapítás nacionalista láza által befolyásolt idősebb püspöknemzedék helyébe lépő
fiatalabb szlovák főpapok nyitottabbak a párbeszéd és megbékélés iránt.
Ennek biztató jele a nagyszabású esztergomi zarándoklat, amely a hívekben is újraélesztheti az összetartozás, a történelmi egymásra utaltság érzését.
