A Hungarian Art & Business (HAB) új, az Összeszőve – Történetek szálról szálra című impozáns tárlat gondolati hátterét foglalják össze az idézett sorok. A Kocsis Katica kurátor által megálmodott és megvalósított kiállítás ezt a szüntelenül visszatérő szándékot teszi láthatóvá kortárs képek és régi szőnyegek párbeszédbe állításával. A kiállítók sora jól ismert nevekből áll. Néhány közülük: Bernáth András, Csató József, Koltai Barbara, Koleszár Kata, Diki Luckerson, Újházi Péter, Again Isheanopa Chokuwamba.
Tagadhatatlan a tárlat grandiózus volta. A földszinti Fény, illetve Kabin tér is alkotásoknak biztosít helyet, de a figyelem mégiscsak a felső szintre koncentrálódik, ahol az anyagszerűséget és a mintázatok világát járja körül két szekció, mintegy folytatva a földszinti Fény terének tematikáját. Az itt látható művek az emberi élet útját követik a születéstől a halálig. A két végpontban egy-egy kapun léphetünk át, közöttük pedig ott van minden, ami meghatározza emberi létünket, kapcsolatainkat.
A HAB változatos eljárású, ábrázolásukat, színvilágukat tekintve is sokféle művet vonultat fel, melyeket nagyszerűen egészítenek ki a szőnyegek. Bár a tárlat leírása hangsúlyozza, hogy nem összehasonlításról van szó, nem kulturális megfeleltetések kereséséről, egy-egy mű és textil párhuzamba állításakor mégiscsak kapcsolódási pontokat keresünk.
„A Kabin tér a káosz és a rend viszonyát vizsgálja a szőnyeg és festészet eltérő logikáin keresztül” – derül ki a tárlat ismertetőjéből. Ebből a szekcióból egy munkát emelek ki. Jelesül Sinkovics Ede Re-Noir: Le Moulin de la Palette (Renoir Le Moulin de la Galette festménye után) (2005) kompozícióját. Az akrillal, pasztellel vászonra festett mű újraértelmezi az impresszionizmus egyik legnagyobb alakjának 1876-ban készült képét. Renoir életörömről valló, fények játékára épülő zsánerképén kavargó, ám rendet képező tömeget figyelhetünk meg.
Sinkovics elmosódottá, torzítottá tette a figurákat, közelebb hozta a vidám jelenetet. Kiemelte a középütt padnak támaszkodó elegáns hölgyeket, akiknek eredetileg finom vonású arca most groteszk vigyorba hajlik. Szellemszerű alakjuk beleolvad a háttérbe, az őket körülvevő, hasonlóan rémisztő tömegbe. Az élénk színű, expresszív kép a kortárs alkotó „lencséjén keresztül” borítja fel a rendet. Mintegy ironikusan megkérdőjelezi a Le Moulin de la Galette harmóniáját.
Talán a felső szinten ragadható meg leginkább az a kulturális alap, amely inspirálta és inspirálja a művészetet. Koleszár Kata Nagyanyám ablakpárkánya (2025) című olajjal, akril markerral vászonra készült kompozíciója, a kert motívumával évek óta foglalkozó alkotó madarakat, növényeket, ábrázoló vászna az elvonulást és bizonytalanságot szimbolizáló motívum elemeire épül. A 2019 és 2025 között készült Uttu lélegzete Koltai Barbara munkája. A textilből, fémből, fából szerkesztett, szaggatott fali dísz azték, inka, maja kultúrák tárgyi lenyomataként áll előttünk.
Ez a kiállítás nemcsak a festmények, hanem a szőnyegek szerelmeseinek is szól. A ritka, szépséges darabok számos helyről származnak Tibettől a Kaukázusig. Van, amelyik 1900 körül készült Imaszőnyeg Irán (Perzsia, Kasan régió), de olyan is, amely 1540 körül (Falikárpit – a Bolani és Giustiniani családok számára – Belgium – Flandria).
A legrégebbi egy ezerhétszáz éves inka tunika. Ráadásul azzal az érdekes nézőponttal találkozhatunk, amely a régmúlt szövött emlékei és a kortárs festmények között ugyanazt az ősi igényt véli felfedezni, hogy történeteinket, tudásunkat megjelenítsük. Ez a folyton ismétlődő gesztus kollektív tudásunkat sűríti mintázatokba, struktúrákba, képekbe.
Fotók: Balogh Dávid
Az Összeszőve – Történetek szálról szálra kiállítása június 28-ig látható a HAB tereiben (1062 Budapest, Andrássy út 112.).
