Legújabb sorozatában falakat és falmászókat fest Jakatics-Szabó Veronika. Az elsősorban sportként értelmezett téma nem csupán a testre, hanem a szellemre, sőt a lélekre is jó hatással van. A metaforikus jelentésre fókuszálva a tevékenység szimbolizálhatja az akadályok leküzdését, a szabadságra való törekvéseket, valamint a rejtett titkok megismerésének vágyát.

 

A falmászás mindig határátlépést jelenít meg, ahol a test és a szellem együtt dolgozik a stratégia kialakításában és a mentális összpontosítás megteremtésében. Jakatics-Szabó Veronika kisfia falat mászik, így az ott tapasztalt élmény képes volt elindítani művészetében azt az egységes festménysorozatot, amelyben a látványtól elvonatkoztatva a falmászás során tapasztalt kérdéseket vizuálisan is boncolgatja.

 

Újszerű téma a művészet történetében a falmászás, mégis a falnak és a falfestészetnek ősidők óta hagyománya van. A murális festészet a legrégebbi kifejezési forma, hiszen barlangrajzokat már negyvenezer évvel korábbról is ismerünk. A freskó, a szekkó és a sgrafitto nem csak a római kultúrában, például a Vezúv kitörése miatt fennmaradt Pompejiben és Herculaneumban volt jellemző, hanem Egyiptomban is. A szilárd anyagokból, üvegből, kerámiából vagy kődarabkákból összeálló fali mozaikokkal való díszítéseket már a Krisztus előtti IV. évezredben, Mezopotámiában is használtak. A falfestészet XX. századi megújítása az 1920-as évek Mexikójából indult, hogy az írástudatlan tömegek számára propagandaszerűen közvetítsék a nemzeti identitástudatot és a kulturális büszkeséget.

 

Az Egyesült Államokba is átterjedt irányzatból fejlődött ki a 1960-es években a street art mozgalom, amely az utcákról, nyilvános terekről a múzeumokba és galériákba Jean-Michel Basquiat és Keith Haring alkotásaival kerültek be. Valamennyi fali munka készítésének közös jellemzője, hogy alkotóiknak szinte ’falmászó’ tevékenységet kellett végezniük (persze, főként ácsolt állványokról), különösen a középkor, a reneszánsz és a barokk időszakában, mikor a művészek a templomfalakat, mennyezeteket és a kupolákat festették. Eszünkbe juthatnak a monumentális freskók, amelyeket Michelangelo a Sixtus-kápolna mennyezetére festett a Vatikánban, vagy Leonardo Utolsó vacsorája Milánóban, a Santa Maria delle Grazie templom melletti domonkos kolostor refektóriumának (szerzetesi ebédlőjének) falán.

 

Milánóban. Micsoda ’falmászó’ bravúr kellett ezeknek az elkészítéséhez. Napjainkban gyakran ipari alpinisták és az általuk használt eszközök segítségével festenek tűzfalakra graffitikat a street art, illetve urban art jegyében. Jakatics-Szabó Veronika hozzájuk hasonló falmászókat fest, ahol különös jelentősége van a perspektivikus festészetnek, a rövidüléseknek és a torzulásoknak, hogy a különböző síkokból való ábrázolással megőrizze a hiteles nézőpontokból keletkező látványvilágot és a bennük rejlő dinamizmust. A falak méreteihez képest kisméretű mászók megfestésének lendülete ellentétben áll statikusságukkal, stabilitásukkal, mégis a torzulások miatt feltűnő vizuális mozgalmassággal.

Kék háromszögek 2026
 
 
Jakatics-Szabó Veronika figuratív festészetét a mágikus realizmus jellemzi, melyen mindig feltűnik valamely varázslatos, misztikus elem. Festészete a valóságtól elrugaszkodva különös kozmoszt teremt, hogy a dolgok a valódiság határán egyensúlyozzanak. Munkássága René Magritte és Giorgio de Chirico szürrealizmusában, illetve Edvard Munch expresszionisztikus szemléletében és festészetében gyökerezik. Falmászók sorozatában olyan egyedi olajképeket és diptichonokat készít, amelyekkel ezt a fajta szürrealisztikus mágiát érzékelteti, hogy a monumentális falsíkokban elmerülve szembesüljünk a misztikummal, noha a tipikus városi sportként értelmezett tevékenység ember alkotta mesterséges térben, felépített közegben zajlik.
 
Zöld szürke 2025
 
 

Élénk és markáns színeivel teremti meg a vibráló falak illúzióját, mely a természettől való elszakítottság, a bizonytalanság és veszélyeztetettség érzése helyett biztonságot nyújt, hiszen a falakon a kezek és lábak kapaszkodását segítő kiszögellések mindig éppen ideális helyeken találhatók. A biztosítókötél még inkább merésszé teheti a falmászást választókat, akiket így nem fenyeget a zuhanás veszélye sem. Mégis a sport a mai világban az oly ritka, tudatos jelenlét élményét képes megteremti, hiszen az ösztön mindig törekszik a helyes lépésre, fejlesztve a koncentrációt és a mozgáskoordinációt.

 

A városi falmászás magányos sport, amely véges térben zajlik, ahol a mászók szembesülhetnek létükkel és kiszolgáltatottságukkal, amit a kötelek és biztonságos pálya nyújt nekik. Az urbanizáció tipikus tere tehát a falmászó szalon, ahol már a természettől elszakadva csupán gondolkozhatunk a valódi, akár kényszerű falmászás során felmerülő fenyegetettségéről és a veszélyekről.

 

Képek a művész és a KAS galéria jóvoltából, engedélyével.

 

Jakatics-Szabó Veronika Fal és adrenalin című kiállítása július 3-ig tekinthető meg a KAS Galériában (1114 Budapest, Bartók Béla út 9.).