Mire képes egy kistérség, hogyan tudja megmutatni magát a legkülönbözőbb művészeti ágakban, festészetben, szobrászatban, iparművészetben, irodalomban és zenében, képes-e közönséget vonzani saját szűkebb pátriájából és távolibb vidékekről a három napos eseményre és azon kívül a hétköznapokra – annak idején ezek is lehettek a művészeti napok megálmodóinak kérdései.
És persze mindennek alapját jelentette az együttélés a kastéllyal, parkjával, a Rába egyik holtágánál akkor még magasodó ezeréves tölggyel – mind megannyi szellemi ihletője, léttere a művészeknek, a műveknek.
Kortárs művészetről szólt a rendezvény és az emlékezésről is, sírjának megkoszorúzásával az első világháborúban elesett, s kastély tölgyeskertjében végső nyugalomra lelt ígéretes ifjú költőre, Békássy Ferencre emlékeztek a Cicelle-napok részt vevői (ám a kastély bezárása óta tavaly, és így lesz idén is, a sírhoz már nem zarándokolhatnak el az emlékezők, Blaskó Jánosnak a kerítésfalon kívül elhelyezett emléktábláját koszorúzhatják csak meg, és ott hangzanak el Fábián László Békássy Ferenc szellemét fölidéző szavai is.)
Ebben a jubileumi esztendőben a Cicelle-napok históriáját július 31-én délután hajdani életre hívói, Fábián László író, Fűzfa Balázs irodalomtörténész, Sipos Lajos irodalomtörténész, egyetemi tanár és Szilárdi Béla festőművész idézi föl, beszélgetőpartnerük Markó Péter, a Cicelle Művészeti és Kulturális Társaság elnöke lesz. A beszélgetőtársak megemlékeznek a szintén alapító Polgár Csaba képzőművészről is.
A zsennyei kastély a pusztuló parkban elhagyatottan várja, hogy valaha talán újra alkotóművészeket fogadhat Képforrás: Róna Katalin
Zsennye és a képzőművészet a Sennyei–Bezerédj–Békássy-kastély alkotóház létének hosszú évtizedei alatt – egészen két évvel ezelőtti méltatlan bezárásáig – összeforrt.
Ezt a szellemiséget idézik föl idén is a kiállítások Blaskó János szobrászművész A csíkzsögödi XV. századi római templom katolikus stációi című tárlata Zsennyében, Kamper Lajos képzőművész kiállítása Rumban, ugyancsak Rumban a Padlásgaléria ad otthont a Cicellei-napokhoz kötődő képzőművészek csoportos bemutatójának.
S mindez annak a reményében, hogy nem volt hiábavaló az eltelt negyedszázad művészi fölajánlása, nem lesz hiábavaló a további munka, miként nem marad szó nélkül, meghallgatásra talál az az ötszáz művész és alkotó által aláírt petíció, amely a magyar művészeti élet egyik különleges helyszínének, a zsennyei kastélynak új életre keltését sürgeti.
Nyitókép: Az eredetileg Árpád-kori Szent Cecília-templom XVIII. századi freskóját Dorffmeister István jegyezte Képforrás: Wikimédia Commons
