Mivel a magyar filmgyártás mostanság tetszhalott állapotba került, így nem lepődhettünk meg azon, hogy a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál idén egyetlen magyar filmet sem válogatott be a versenyprogramjába. A Kitekintés szekcióban azért meg lehetett nézni Enyedi Ildikó Csendes barátját, Borbély Alexandra pedig a Chica Checa című cseh komédia egyik szerepében tűnt fel, és a filmet elkísérte a cseh fürdővárosba is. A legfontosabb magyar résztvevő cím így egy koprodukciónak jutott: bár a Forrásban Magyarország csak kisebbségi koprodukciós partner, de olyan szempontból mégis magunkénak érezhetjük, hogy egyes szereplői (például Farkas Franciska, Bandor Éva vagy Dékány Nikolett) sokszor szólalnak meg magyarul, és bár nem tisztázzák, hogy pontosan hol, de

a történet valahol a Felvidéken játszódik, vagy legalábbis a magyarlakta terület közelében, valamikor a múlt század nyolcvanas éveinek közepén.

Bár a Forrás története fikció, a film történelmi háttere nagyon is valós. A csehszlovák politika a rendszerváltás előtt komoly problémának látta a romák magas születésszámát, ezért úgy döntöttek, hogy egy államilag támogatott sterilizációs programmal tesznek ellene. Egyrészt pénztámogatással ösztönözték a roma nőket arra, hogy köttessék el magukat, másrészt jelentős részüket egyáltalán nem tájékoztatták az eljárás (amit egymás között csak masnikötésnek hívtak) hosszútávú következményeiről. A kezdeti törekvés az volt, hogy kizárólag olyan nőkön végezzék el a sterilizációt, akiknek már amúgy is több gyerekük született, később azonban egyre többen kerültek azok közül is sorra, akik még egyáltalán nem vállaltak gyermeket. Évekkel később Csehország és Szlovákia is elismerte a bűnösségét, majd részben kárpótolta az áldozatokat, már amennyire egy ilyen ügy után kárpótolni lehet valakit.

Jelenet a filmből
Képforrás: KVIFF Press Department sajtófotó

 
Ivan Ostrochovský rendező filmje olyan kórház szülészetén játszódik, ahol kiemelten sok roma nő fordul meg, és a munka természetes része, hogy rábeszélik a pácienseket a sterilizációra.

A rendező nem démoni alakokat ábrázol, egyszerűen csak megmutatja, hogyan működik a hétköznapok gyakorlatában a rendszerszintű rasszizmus.

A kórház dolgozói nem gonosz, elvetemült emberek, egyszerűen csak teszik az állam megszabta dolgukat. A nem egész másfélórás mozi első fele éppen azzal vonzza be a nézőt, hogy egy szomszédunkban zajló, és magyarokat is érintő embertelen program napi működésébe ad betekintést egy kórház dolgozóin és betegein keresztül. Csakhogy a Forrás idővel fókuszt vált, és ezzel gyorsan ki is kerül belőle minden, ami korábban annyira érdekessé tette.
 

Az orvosnő szerepében Anna Geislerová 
Képforrás: KVIFF Press Department sajtófotó

 
A történet két főhőse a tizenkilenc éves Agáta nővér (Simona Boledovicova), illetve a főorvosként dolgozó Ingrid (a csehek sztárja, Anna Geislerová). Agátát Ingrid mellé osztják be, a két nő ugyan más-más világot képvisel, sőt életkorban is távol állnak egymástól, mégis erős, már-már baráti kötelék alakul ki közöttük. Mivel Agáta nővér félig roma származású, de a világosabb bőrszíne miatt ez egyáltalán nem nyilvánvaló, a rendező őt használja arra, hogy a barátságukon keresztül Ingrid, az orvos ráeszméljen arra, milyen embertelen rendszert üzemeltetnek, és azt, amit a roma lányokkal tesznek, sosem tennék meg fehérbőrű honfitársaikkal. Csakhogy ez a fajta karakterfejlődés nemcsak kiszámítható, hanem erőltetett is: ahogy a film kezd eltávolodni a kórházi élet mindennapi szituációinak bemutatásától, és inkább a két főhősére koncentrál, úgy válik egyre erőtlenebbé, hogy a végére aztán tényleg giccses, deus ex machinával súlyosbított tanmesébe csomagolja Csehszlovákia történetének szégyenteljes fejezetét. A Forrás a tökéletes példa arra, hogy a fontos témájú filmek nem válnak automatikusan fontos filmekké: ez a téma ennél jóval többet/jobbat, okosabb és érzékenyebb megközelítést érdemelt volna.
 

A Forrás cseh forgalmazója: Aerofilms, magyar forgalmazó még nem ismert.

 

Nyitókép: Anna Geislerová és Simona Boledovicova a Forrás című filmben  
Képforrás: KVIFF Press Department sajtófotó