művészet
tudomány
közélet

zeneakadémia

Menni vagy maradni?

Gombos László

Zeneszerzők kertjeinek művelője voltam

Berlász Melinda a Zenetudományi Intézet Országház utca 9. szám alatti legendás műemlék épületében kezdte tudományos pályáját. Szabolcsi Bence és Bartha Dénes zenetudományi tanszakáról került a hazai zenetudományi kutatások fő áramába. A XX. századi munkacsoport munkatársaként részt vett az MTA ötkötetes Magyar Zenetörténeti Kézikönyvének előkészítésében. Ma már mindkét tudományos köztestülethez szakmai kapcsolat fűzi. A Széchenyi-díj a XX. századi magyar zenetörténet területén végzett hiánypótló kutatásait, továbbá az emigrációba kényszerült, hazánkban ismeretlenségre ítélt magyar zeneszerzői és előadói életművek szellemi visszacsatolásáért tett szolgálatát méltatja.
Szőnyiné Szerző Katalin

Pótolhatatlan hiány

Szabó Balázs

Mítoszok helyett

Gombos László

Draskóczy László emlékezete

Nyolcvanéves korában elhunyt Draskóczy László zeneszerző, tanár, zenepedagógus, orgonista, karnagy és zenei szerkesztő kottakiadó. Rendkívül sokoldalú zenei, főképp egyházzenei tevékenysége, ezért nehéz feladatra vállalkozik, aki számba akarja venni gazdag életútját.
Berkesi Sándor

A művészet szolgálatában az „emberebb emberért”

Egykori tanárom, kollégám, a nemrég Kossuth-díjjal kitüntetett Berkesi Sándor mesél életútjáról, több mint fél évszázados tapasztalatáról, felemelő pillanatokról, zenéről, tanításról és hivatásról.
Váradi Judit

Amit a zene tud rólunk

Vásáry Tamás vezényletével újévi műsort adott a Rádiózenekar a Zeneakadémián. Az első alkalommal elhangzott és közvetített ünnepi hangversennyel hagyományt szeretne teremteni a Liszt Ferenc és Erkel Ferenc által alapított, zenei és művészeti életünkben máig kitüntetett szerepet játszó intézmény. Felújítása óta szívet melengető látvány a százéves pompájában tündöklő koncertterem is.
Csanda Mária

Gyermekkor, álmok, tükrök: női kézben a karmesteri pálca

A női karmestereket számos előítélet veszi körül. Megítélésük leginkább a női autóvezetőkhöz hasonlít: egyre természetesebb jelenség, mégis sokkal jobban kell küzdeniük az elfogadásért, az elismerésért. Február utolsó hétvégéjén két hangversenyen is hölgy kezében volt a karmesteri pálca. Karen Kamensek a Nemzeti Filharmonikusokat, Dobszay-Meskó Ilona a Budapesti Vonósokat dirigálta, miközben közös mű is szerepelt a két műsorban.
Kiss Eszter Veronika

A IV. szimfónia magyarországi bemutatója az Óbudai Danubia Zenekarral

Dmitrij Sosztakovics IV. szimfóniáját 2020. február 28-án játszotta az Óbudai Danubia Zenekar a Zeneakadémián – Magyarországon először. Az 1935-ben írt művet a zeneszerző 1962-ig nem engedte bemutatni. Főképp arra várt, hogy véget érjenek azok a politikai támadások, amelyek 1936-tól a zenéjét érték. Milyen tehát az a mű, amely a szerző stílusában éppúgy fordulatot hoz, mint magánéletében és a hatalomhoz való viszonyában?
Windhager Ákos

A bátor, a melodikus és a dramatikus

2020. január 22-én a Magyar Állami Operaház és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem közös rendezésében három kortárs opera dramatizált részletei hangzottak el az Erkel Színház Bernáth Büféjében. Ókovács Szilveszter főigazgató idén indította el a Kortárs Opera Showcase-t (KOSh): minden év január 22-én, a magyar kultúra napján, három-három új dalmű színpadképes jeleneteit mutatják be. Idén Fehér György Miklós Két part között, Andrássy Frigyes Ady és Léda, végül Karosi Bálint Lonely Hearts (Magányos szívek) című operájából mutattak be részleteket. A három epizód a főszereplők párkapcsolati konfliktusait stíluskereső operanyelven közvetítette.
Windhager Ákos