művészet
tudomány
közélet

Trianon

Hova hátrább?

Kulin Ferenc

Apokalipszis akkor és most

Magyarország – a náci Németország szövetségeseként – elveszítette a II. világháborút. Ezért a témában készült hazai nagyjátékfilmek nem a hősiességre, hanem az átélt szenvedésre és a felelősség kérdésére összpontosítanak.
Benke Attila

Kizárólag politikai viták zajlottak az MMA körül

„Akadémiaként nem az a dolgunk, hogy a forintokat az egyik zsebből a másikba helyezzük, vagy a marsallbotot az egyik tenyérből a másikba adjuk” – fogalmaz a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára. Dr. Kucsera Tamás Gergelyt politikai bélyegről, a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyéről és az új Nemzeti Alaptantervről is kérdeztük.
Seres Gerda

Hátrább az agarakkal

Pataki Tamás

Magyarország és a Nyugat

Jeszenszky Géza a Magyarország és a Nyugat: viszonzatlan szerelem? című írásában (Országút, 9. szám) méltatta a nemzet nyugati elkötelezettségét. Okfejtését kifogásolva Kulin Ferenc az alábbi cikket írta. A vita könnyebb követhetősége érdekében nyomban utána közöljük Jeszenszky Géza viszontválaszát. Ez nem jelenti, hogy az Országút szerkesztősége állást foglalna a vitában, lezárná azt, sőt, ellenkezőleg: bízik abban, hogy e fontos kérdést további hozzászólások árnyalják.
Kulin Ferenc

Továbbgondolt történetek

Dér András és Uray Péter, a POSZT két válogatója a versenyprogramba bekerült előadásokról, a Feketeszárú cseresznyéről, A vadkacsáról, A társadalom támaszairól és A nép ellenségéről.
Sándor L. István

Friss és vonzó ünnep legyen

A Tokaji Írótábor Egyesület új elnököt választott nyár elején L. Simon László József Attila-díjas író, költő, országgyűlési képviselő személyében. A napokon belül induló idei írótábor jelenéről és jövőjéről, művészeti ágak kapcsolatáról, folyóirat-támogatásról is kérdeztük.
Király Farkas

De Gaulle és Adenauer példája

Amikor a trianoni döntés 100. évfordulójára emlékezünk, érdemes feltennünk a kérdést, hogy miként áll a gesztusok és a közös érdekek terén Franciaország és Magyarország.
Soós Eszter Petronella

A Trianon-csapda

Trianon traumája nyomán némely jobboldali véleményvezér az utóbbi hónapokban éles támadást intézett számos magyar történész ellen. Érvelésükkel nemcsak azt tanúsítják, mennyire nincsenek tisztában az ok-okozati összefüggésekkel, környezetünk politikai gondolkodásával és realitásaival, hanem azt is, hogy semmibe veszik a magyar rendszerváltozást elindító szellemi folyamatokat.
Kulin Ferenc

Az élet sokatmondó szárazsága

Extra Dry. Ez a József Attila-díjas író új regénye. Főhőse Aladár, a negyvenöt éves, átlagos mai magyar férfi. De mi és ki is valójában az átlagos manapság? Kötődések hiánya nemzethez, családhoz, önmagunkhoz. De ezt már megírta Kassák és Krúdy. Vagy mégse? (Az interjú rövidebb változata megjelent az Országút 14. számában. )
Németh Zoltán

Versailles

Tamás Menyhért

A Matovič–gesztus

A szlovák kormányfő 2020. június 2-án, Trianon századik évfordulója alkalmából fogadásra hívta a magyar kisebbség képviselőit, és közös történelmünkről, a nyelvhasználati sérelmek elismeréséről beszélt. Az Országút körkérdést intézett több kisebbségi vagy kisebbséggel foglalkozó értelmiségihez: „Mire véli és hogyan értékeli Igor Matovič szlovák miniszterelnök szokatlan, Trianonnal kapcsolatos gesztusát?”
Országút

Szikrányira a robbanástól

Szélesi Sándor

Trianon: a brit szerep

A Monarchia szétrombolása nem is szerepelt az eredeti brit hadicélok között, ám mégis kialakult egy olyan kör, amely kifejezetten ellenséges érzéseket táplált a dunai birodalommal szemben
Egedy Gergely

Szökés

Bencsik Gábor

Egy dezertőr emlékére

Király Farkas

Este a faluban (13)

Iancu Laura

Trianon

Juhász Gyula

A magyar neobarokk építészet

A két világháború közötti neobarokk építészet legutolsó példája érdekes módon 2019-ben épült fel – tudniillik a Kossuth téri Szabad György Irodaház. Az 1928-ban Hültl Dezső által tervezett homlokzat mögé bújtatott, belső koncepcióját tekintve azonban merőben eltérő épület értékelése a jelen cikknek nem célja, de a körülötte kialakult vita aktuálissá teszi e sok szempontból félreértelmezett stílus bemutatását.
Paár Eszter Szilvia

A magyar Mátrix

Az 1956-os felkelés és szabadságharc alighanem az egyik legkülönösebb politikai eseménysor nemcsak a magyar, hanem a hasonló európai események között is. Nem nagyon fordul elő a hatalom ehhez fogható gyors, szinte villámcsapásszerű totális, az egész országra kiterjedő leépülése és fölbomlása, ugyanakkor rendkívül gyors visszaépülése, megszilárdulása sem.
Balázs Zoltán