művészet
tudomány
közélet

rendszerváltás

Egy kicsit minden gyorsan jött

Filep Tamás Gusztáv

Antall József pártprogramja 1989-ből

Harminc évvel ezelőtt, 1990. május 23-án lépett hivatalba a négy évtizedes szovjet uralom alól szabad választással kilépő Magyarország Antall József vezette kormánya.
Entz Géza

A bedarált sajtó

A negyven évből, amit a médiában töltöttem, négy esztendőt tekinthetek fenntartás nélkül, szabad lélekkel, a szó nemes értelmében újságírásnak. Életem tragikomikuma, hogy ez az én olimpiai ciklusom a Kádár-korszak végelgyengülésére esett. Lehettünk talán százan az országban, akik komolyan gondoltuk, hogy a fórumokat, ahova bejutottunk, annak felmutatására használjuk, hogy mi van itt valójában. Rendszerkritika szóba se jöhetett az első nyilvánosságban, nekünk a jelenségek feltárása kínált egérutat. Zsigereinkben volt a nagy elődök kettős beszéde, a sorok között írás művészete.
Gazsó L. Ferenc

Harmincéves a közjogi rendszerváltozás

A rendszerváltozás folyamata 1990. május 2-án, az első demokratikusan megválasztott Országgyűlés megalakulásával lényegében lezárult. E folyamat ugyanakkor egyszerre több társadalmi rendszer összefüggő megváltoztatását jelentette. A politikai rendszer autokratikusból demokratikus lett (az egypártendszer valódi, versengő többpártrendszerré alakult), a jogrendszer diktatorikusból jogállamivá, a gazdasági rendszer pedig tervutasításon alapulóból piacgazdaságivá vált (a szabadversenyt szociális garanciák egészítik ki). Végül: az állami totalitarizmust (a Kádár-rendszer „féltotalitarizmusát” vagy autoritarianizmusát) felváltotta a liberalizmus: a klasszikus (XVII–XIX. századi) liberális alapértékek (tulajdonosi autonómia, egyéni felelősség, emberi jogok, jogegyenlőség) az állami és társadalmi berendezkedés, a mindmáig liberális (parlamenti) demokrácia hivatalos eszmei alapjai lettek.
Tóth J. Zoltán

Kabát és kendermagos

Fehér Béla

Nem ilyen lovat akartunk

Sokan tekintik úgy az István, a király 1983-as királydombi ősbemutatóját, mint a rendszerváltás előfutárát. Bizonyos szempontból kétségkívül jól modellezte és összegezte a spontán nemzeti ünneppé alakult előadás azokat a társadalmi folyamatokat, amelyek a 89-es eseményekhez vezettek, beleértve a rendszer tudatos, felsőbb döntés alapján elindult lazítását. Ugyanakkor közel négy évtized távlatából már világosan látszik, hogy a legendás bemutató inkább csak egy látványos állomása volt egy felülről vezényelt hatalomátmentő folyamatnak, mint katalizátora a valódi szabadsághoz vezető változásnak, annak ellenére, hogy a darab hatása számos máig tartó pozitív folyamatot indított el, például a táncházmozgalom szélesebb körben való elterjedését, a magyar identitás tudatosabb keresését. A bemutató körül zajló háttéreseményekről és a darab utóéletéről Szörényi Leventével beszélgettünk.
Kiss Eszter Veronika

Szócsövek alkonya

Fekete-Szalóky Zoltán

Aki miatt Kohl felhívta Gorbacsovot

Bucsy-Sólyomváry Levente

A lengyel rendszerváltozás

Ez a valóság a mai napig kibeszéletlen, bőségesen palástolt valóság.
Jacek Karnowski

Margaret Thatcher 1989-ben

John O’Sullivan

Csodavárók

Száraz Miklós György

Magyarország és a Nyugat: viszonzatlan szerelem?

A Nyugat egy-másfél év alatt minden tekintetben elfogadta hazánkat mint stabil nyugati államot.
Jeszenszky Géza

Ruszkik haza!

Csatári Bence