művészet
tudomány
közélet

Magyar Művészeti Akadémia

Kizárólag politikai viták zajlottak az MMA körül

„Akadémiaként nem az a dolgunk, hogy a forintokat az egyik zsebből a másikba helyezzük, vagy a marsallbotot az egyik tenyérből a másikba adjuk” – fogalmaz a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára. Dr. Kucsera Tamás Gergelyt politikai bélyegről, a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyéről és az új Nemzeti Alaptantervről is kérdeztük.
Seres Gerda

Zeneszerzők kertjeinek művelője voltam

Berlász Melinda a Zenetudományi Intézet Országház utca 9. szám alatti legendás műemlék épületében kezdte tudományos pályáját. Szabolcsi Bence és Bartha Dénes zenetudományi tanszakáról került a hazai zenetudományi kutatások fő áramába. A XX. századi munkacsoport munkatársaként részt vett az MTA ötkötetes Magyar Zenetörténeti Kézikönyvének előkészítésében. Ma már mindkét tudományos köztestülethez szakmai kapcsolat fűzi. A Széchenyi-díj a XX. századi magyar zenetörténet területén végzett hiánypótló kutatásait, továbbá az emigrációba kényszerült, hazánkban ismeretlenségre ítélt magyar zeneszerzői és előadói életművek szellemi visszacsatolásáért tett szolgálatát méltatja.
Szőnyiné Szerző Katalin

Nagy Moholy-Nagy-napok

125 évvel ezelőtt született Moholy-Nagy László, a nagy szellemi és technikai újító, világhírű magyar művész.
Országút

Megkésett főhajtás

Szabó Balázs

Aki újra divatba hozta a daljátékot

Minőségi változást vizionált Kiss-B. Atilla, amikor megpályázta a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztját. Az előző vezetéstől megörökölt és teljesítendő évadterv után 2019 őszén Vidnyánszky Attila rendezésében bemutatták programadó előadásukat, Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét, amelyet azóta is töretlen sikerrel játszanak. Munkatársaival együtt nem csupán az Operettben addig ismeretlen színházművészeti látásmódot honosította meg, hanem világhírű cirkuszművészek közreműködésével, új műfajként megjelent a dinner show is. További újdonságként Csajkovszkij A diótörőjének bemutatásával – harminc év után ismét – balettet láthattak a nézők; negyven esztendő elteltével fölcsendültek Kacsóh Pongrác János vitézének dallamai, kialakították együttműködésüket a Magyar Táncművészeti Egyetemmel, a klasszikus repertoárból elmaradhatatlan operettek színrevitelén túl pedig többek között Grigori Frid Anne Frank naplója című kortárs monooperájával és Dubrovay László A képfaragó című táncjátékával is megszólították a közönséget. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a sornak koránt sincs vége. A Kossuth-díjas operaénekessel a pályázatában megfogalmazott gondolatokról, a kinevezése óta eltelt egy év izgalmas tapasztalatairól, az operett műfajának lehetséges meghatározásáról és új bemutatójuk alkotói csapatáról beszélgettem, kitérve arra is, hogy mit tehet a színház koronavírus-járvány idején.
Oláh Zsolt