művészet
tudomány
közélet

képzőművészet

Az örök változás formái

Barabás Zsófi festményeit azonnal felismerheti, aki már találkozott velük. A képek főszereplői gyakran monumentális méretű, organikusnak tűnő formák, melyek időnként geometrikus elemekkel egészülnek ki. Ezt az organikus absztrakciónak is nevezhető irányt Barabás Zsófi minimalista hangvétele, jellegzetes, monokróm színhasználata (visszatérő pasztellszínei) és önmagába vissza- és visszazáruló formakészlete teszi egyedivé, összetéveszthetetlenné.
Ványa Zsófi

Tárlat zárt ajtók mögött

Múlt év novemberében került sor két grafikusművész közös tárlatára, amely mindössze pár óráig volt megtekinthető, ugyanis másnap, a járványügyi intézkedések miatt, már nem fogadhatott látogatókat a galéria. A bezárt ajtón azóta is plakát hirdeti, hogy odabent kiállítás található. Tárgyszerűen egyedül a plakát árul el valamit a művekről; a szöveg mellett egy-egy reprodukció tájékoztat arról, milyen elgondolás szerint dolgoznak a művészek, és hogy milyen lehet a kiállítás összképe és hangulata. Tulajdonképpen a kiállítás erre a plakátra zsugorodott össze. A sajátos helyzet a kiállítás-plakátok jelentőségére, a zárt ajtó előtt megtorpanó emberek pedig a bezárt tárlatok és a közönség különös viszonyára irányítják a figyelmet.
Lisányi Endre

Tornyai János és az alföldi tájfestészet megújítása

„Én bámulok a nagy pusztába, / A nagy puszta meg bámul belém” – írja A puszta meg én című versében „a nagy magyar sömmi” élményéről Tornyai János, a Párizsból 1897 nyarán hazatért, s szülővárosában, Hódmezővásárhelyen letelepedett festőművész. A puszta megszemélyesítésével intenzív kölcsönösségre épülő kapcsolatát, a látvány megfigyelését és azzal való azonosulását fogalmazza meg. Rájátszik a puszta szó jelentésének kettősségére, hiszen az a táj és maga a pusztaság főnévi, illetve az üresség melléknévi értelmében is használatos.
Tóth Károly

„…ez a sok szépség mind mire való?…”

„Gálhidy szobrai közvetlenül a természeti formákból erednek, azokból kinövő jelek, amelyek az anyag természetéhez idomulva, a tudatos alakítások révén szinte észrevétlenül válnak műalkotásokká” – állapította meg összefoglaló érvénnyel Kopócsy Anna művészettörténész a szobrásznak a szolnoki művésztelep galériájában rendezett kiállítása kapcsán (Vertikális közelítések. Új Művészet, 2017. 6., 44.).
Wehner Tibor

A cselekvés nem ízlés kérdése

A festőművész tetszése szerint választhat a régebbi és az újabb ábrázolási lehetőségek közül, megkeresheti a tehetségéhez és mondanivalójához legjobban illő megoldást, lehet figurális és nonfiguratív, geometrikusan fegyelmezett-rendezett, fotórealista-naturalista, rögzíthet vizionált képeket, festhet hangulatokat, benyomásokat – és még hosszan sorolhatnánk. Ellenben, ha az alkotás és önmaga között keresi a legszorosabb, leghitelesebb személyes kapcsolatot, akkor félre kell tennie a spekulatív, teoretikus hozzáállást, nincs szüksége ötletekre, elég, ha a cselekvés sodrába kerül.
Lisányi Endre

Művészet mint iránytű

Rita Ackermann (eredeti nevén Bakos Rita) 1992-ben, huszonhárom évesen érkezett meg New Yorkba, ahol a 90-es évek pezsgő művészeti közegének közepén találta magát. Mostanra egyike a neves Hauser & Wirth galéria által képviselt képzőművészeknek, és az egyetlen olyan magyar származású alkotó, akit a kortárs szcéna is blue chip művészként jegyez. Legújabb, Zürichben megrendezett kiállításáról és művészetének alapvető vonásairól – gesztusokról, törlésről és a befejező momentum fontosságáról – beszélgettünk a jelenleg is Amerikában élő művésznővel.
Ványa Zsófi

A bomlás virágai – fejezetek a Hórusz-Archívumból

A HÓRUSZ-kiállítás a Műcsarnokban 2020. november 25-től látható. A kiállítás kurátora Haris László, kurátor-asszisztens Dekovics Dóra. Az Országút Haris Lászlót kérdezte.
Orosz István

Folyamatos múlt

Szász Sándor festészetét leginkább a sötét romanticizmus jelzőjével illethetjük, melyet a pusztuló diktatúrák mentális és környezeti eróziója erősen befolyásolt. Vásznai hangulatában megbújik az ember kicsinysége, a természet erőivel szembeni kiszolgáltatottsága és az ebből fakadó fojtogató magányosság.
Schneller János

Sávokban fogalmazva

Sean Scully Átutazó című retrospektív kiállítása lenyűgöző plasztikussággal mutatja be egy összetettségében és következetességében is páratlan életmű árnyalt kérdésfelvetéseit.  A tárlat feltérképezi a művész párbeszédét a szakmaiság alapvető feltételeivel.
Tayler Patrick

A lényeg az igényes művészet bemutatása

A Munkácsy Mihály-díjas Verebes György festőművésszel, a Szolnoki Művésztelep vezetőjével beszélgettünk a napokban átadott felújított művésztelepről, a fejlesztésekről, a művésztelep kultúrában betöltött szerepéről és jövőbeli terveikről.
Szekáry Zsuzsanna

Csillag, szalma, Coca-Cola

Pinczehelyi Sándor 80-as években készült tárgyegyüttesei feltárják az életmű belső összefüggéseit, továbbá az évtized magyar művészetét és politikatörténetét is új megvilágításba helyezik.
Balázs Kata

Fantasztikus állatkert

Ványa Zsófi

Rajzok a térben

Ványa Zsófi

Szabadság és test

Reigl Judit (1923–2020) halála után az egyik legismertebb külföldön élő magyar képzőművész eredetisége, megismételhetetlensége mögött húzódó elveket: a szabadság iránti vágyát, az alkotó és műalkotás közötti szigorú reláció testtel történő feloldását vizsgáljuk meg.
Mészáros Flóra

A rétegek súlya

Tóth Balázs Zoltán

A camp és a nő

Ványa Zsófi

Folyamatos örvénylés

Tayler Patrick Nicholas

Archivált eksztázis

Horváth Márk

Csendbe burkolt lövések

Tayler Patrick Nicholas

Oldódó látomások

Tayler Patrick Nicholas

Spontán spiritualizmus

Ványa Zsófi

Időtlenül úszik a levegőben

Ez a Kő Pál (1941–2020) tiszteletére és emlékére készült kis írás nem a gyászról szól – arra úgysincsenek szavaim.
Karmó Zoltán

Felfegyverzett szobrok

Tayler Patrick Nicholas

Utak és lelkek

Lovas Ilona munkássága nem értelmezhető a hit kérdése nélkül. A kísérleti textilművészetből kisarjadó konceptuális művészet alaphangja a személyes istenhit, amely az alkotást és a választott anyagokat is átlényegíti. Az idén Kossuth-díjjal kitüntetett művésszel választásokról és egyéni utakról beszélgettünk.
Ványa Zsófi

Testképek Könyv Kata művészetében

Abafáy–Deák Csillag – Kölüs Lajos

Részecskék és alakok

Tayler Patrick Nicholas

Magaslesen

Abafáy–Deák Csillag – Kölüs Lajos

Minták halmokban

Tayler Patrick Nicholas