A széttartó, egymással versengő poszthumán elméletek közepette nehéz olyan találkozási pontokra bukkanni, amelyek képesek lehetnek felfedni valamit ebből a formálódó teoretikus irányzatnak a heterogenitásából. Ahhoz, hogy egy műalkotás képes legyen színre vinni a nonhumán fordulat megannyi árnyalatát, egyszerre kell a hibridtermészetkul-turális viszonyokat megjelenítenie, miközben egyúttal felmutatja a transzhumanizmus technológiai utópizmusát, a kritikai poszthumanizmus dekonstruktív, posztmodern attitűdjét, valamint a spekulatív poszthumanizmus szertelen sokszínűségét.
Horváth Márk
