művészet
tudomány
közélet

interjú

Honnan érkezik a kovász?

Szimbólum, szertartás és gyakorlatiasság egyben. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű program tíz éve, megyei kezdeményezésként indult, és mára lefedi a Kárpát-medencét. Támogatásról, járványról és innovációról is beszélgettünk Jakab Istvánnal, az egyik főszervezővel.
Király Farkas

Kizárólag politikai viták zajlottak az MMA körül

„Akadémiaként nem az a dolgunk, hogy a forintokat az egyik zsebből a másikba helyezzük, vagy a marsallbotot az egyik tenyérből a másikba adjuk” – fogalmaz a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára. Dr. Kucsera Tamás Gergelyt politikai bélyegről, a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyéről és az új Nemzeti Alaptantervről is kérdeztük.
Seres Gerda

Kortársunk Bánk bán

Katona József saját költségén adta ki a Bánk bánt 1820-ban. Kulin Ferenc irodalomtörténésszel, a téma kutatójával arról beszélgettünk, aktuális-e még ez a kétszáz éves irodalmi mű, hiszen hazai előképei és a vele egy időben keletkezett drámák már feledésbe merültek.
Balogh Csaba

Érzékeny kortársak

Sándor L. István

Meddig van szükségünk a magányérzésre?

Januárban még levetítették Rotterdamban az Édent, de a hét éve elszigetelten élő, mindenre allergiás nő története éppen a világszintű elszigetelődés miatt nem került itthon és a nemzetközi fesztiválokon mozivásznakra. Kocsis Ágnes Balázs Béla-díjas filmrendezőt, aki a Friss levegőért a 37. Magyar Filmszemle elsőfilmes rendezői díját, a Pál Adriennért a 2010-es cannes-i filmfesztivál Un certain regard szekciójában a legjobb film díját nyerte el. Magányról, együttlétről, az emberi kapcsolatok minőségéről és új filmje bemutatóiról kérdeztük.
Varga Klára

Továbbgondolt történetek

Dér András és Uray Péter, a POSZT két válogatója a versenyprogramba bekerült előadásokról, a Feketeszárú cseresznyéről, A vadkacsáról, A társadalom támaszairól és A nép ellenségéről.
Sándor L. István

A vándorszínész megállapodott

Gál Tamást nevezték ki a komáromi Jókai Színház élére május 20-án, a tizenhat éve igazgató Tóth Tibort váltja. Színészként a szakma és a közönség egyaránt elismeri, most mégis a színházművészet másik pozícióját vállalta el.
Csikmák Katalin

Friss és vonzó ünnep legyen

A Tokaji Írótábor Egyesület új elnököt választott nyár elején L. Simon László József Attila-díjas író, költő, országgyűlési képviselő személyében. A napokon belül induló idei írótábor jelenéről és jövőjéről, művészeti ágak kapcsolatáról, folyóirat-támogatásról is kérdeztük.
Király Farkas

A szabadságot akartuk

Csehszlovákia 1968. augusztusi megszállását követően a Szovjetunió hatalmi érdekeit messzemenően kiszolgáló konzervatív kommunisták hozzáláttak a diktatórikus viszonyok helyreállításához, és ezt a társadalom nagy többségének vágyaival szöges ellentétben álló folyamatot konszolidációnak, illetve normalizációnak nevezték. Az utóbbi szó melléknévi alakja összekapcsolódott az ország első emberévé lett szlovák kommunista politikussal, Gustáv Husákkal (1913–1991), és a rezsim állandó jelzőjévé vált.
G. Kovács László

Zeneszerzők kertjeinek művelője voltam

Berlász Melinda a Zenetudományi Intézet Országház utca 9. szám alatti legendás műemlék épületében kezdte tudományos pályáját. Szabolcsi Bence és Bartha Dénes zenetudományi tanszakáról került a hazai zenetudományi kutatások fő áramába. A XX. századi munkacsoport munkatársaként részt vett az MTA ötkötetes Magyar Zenetörténeti Kézikönyvének előkészítésében. Ma már mindkét tudományos köztestülethez szakmai kapcsolat fűzi. A Széchenyi-díj a XX. századi magyar zenetörténet területén végzett hiánypótló kutatásait, továbbá az emigrációba kényszerült, hazánkban ismeretlenségre ítélt magyar zeneszerzői és előadói életművek szellemi visszacsatolásáért tett szolgálatát méltatja.
Szőnyiné Szerző Katalin

Rock nélkül nincs rendszerváltás

Végre egy ember, aki a hobbijával hivatásszerűen is foglalkozhat – ez jár a fejemben, amikor leülök beszélgetni a történésszel-kutatóval a magyar rockzene és a kommunista rendszer viszonyáról. A fiatal kolozsvári történész, egyetemi tanársegéd – akinek a kutatási területe az erdélyi, romániai magyar kisebbség története – legutóbb a Kolozsvári Magyar Napokon tartott előadást a rendszerváltás és a rockzene kapcsolatáról. Honnan ered a rocktörténet iránti érdeklődése, mit jelentett a híres-hírhedt három T, hogyan működött a rock identitáserősítő hatása, kik voltak besúgók és provokátorok a zenei életben, melyik volt a rendszerváltás együttese – néhány téma, amely szóba került. A végére pedig egy biztató hírt is tartogatott…
Papp Attila Zsolt

Az élet sokatmondó szárazsága

Extra Dry. Ez a József Attila-díjas író új regénye. Főhőse Aladár, a negyvenöt éves, átlagos mai magyar férfi. De mi és ki is valójában az átlagos manapság? Kötődések hiánya nemzethez, családhoz, önmagunkhoz. De ezt már megírta Kassák és Krúdy. Vagy mégse? (Az interjú rövidebb változata megjelent az Országút 14. számában. )
Németh Zoltán

Kortárssá tett klasszikusok

Beszélgetés Dér Andrással és Uray Péterrel, a POSZT két válogatójával a versenyprogram három előadásáról: Kertész utcai Shaxpeare-mosó, Molière – The Passion, Bánk bán.
Sándor L. István

A népzene gyógyító hatása

A Csík zenekar Hazám, hazám című videóklipje a nemzeti összetartozás napján került a megosztókra, és azonnal hatalmas siker lett. Ennek apropóján beszélgettünk Csík János zenekarvezetővel.
W. Barna Erika

Színészi minőség és rendezői látásmód

Beszélgetés-sorozatunk Dér Andrással és Uray Péterrel, a POSZT két válogatójával a versenyprogramban szereplő előadásokról.
Sándor L. István

Utak és lelkek

Lovas Ilona munkássága nem értelmezhető a hit kérdése nélkül. A kísérleti textilművészetből kisarjadó konceptuális művészet alaphangja a személyes istenhit, amely az alkotást és a választott anyagokat is átlényegíti. Az idén Kossuth-díjjal kitüntetett művésszel választásokról és egyéni utakról beszélgettünk.
Ványa Zsófi

A megsemmisüléstől az értékteremtésig

2020. június 30-án Kiss János Kossuth-díjas Érdemes Művész, a Győri Balett egyik alapító tagja, huszonkilenc évnyi vezetés után ünnepélyes keretek között átadta igazgatói irodájának kulcsát utódjának, Velekei Lászlónak. A Seregi- és Harangozó-díjjal elismert koreográfussal már ebben az irodában beszélgettünk: múltról, jelenről és a Győri Balett jövőjéről.
Csepi Alexandra

Exodus járvány idején

A koronavírus-járvány a főváros és a vidék viszonyát sajátos, eddig nem ismert módon alakította át  – mondja Csurgó Bernadett szociológus, vidékkutató, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Országútnak adott exkluzív interjújában.
Fekete-Szalóky Zoltán

Álomhoz rendelt rémtörténet

Júniusban az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztivál versenyprogramjában debütál Ulrich Gábor új rövidfilmje, a Dűne. Az alkotást beválogatták a Hirosimai Animációs Filmfesztivál hivatalos versenyprogramjába. A képzőművész azt mondja: szeretne szellemesebb, könnyen befogadható műveket készíteni, de valamiért mindig sötét, komor és tragikus lesz a végkicsengésük. A szubkultúra köré épült falakról, morális aggályokról és a befogadói munkáról is beszélgettünk.
Seres Gerda

Nem ilyen lovat akartunk

Sokan tekintik úgy az István, a király 1983-as királydombi ősbemutatóját, mint a rendszerváltás előfutárát. Bizonyos szempontból kétségkívül jól modellezte és összegezte a spontán nemzeti ünneppé alakult előadás azokat a társadalmi folyamatokat, amelyek a 89-es eseményekhez vezettek, beleértve a rendszer tudatos, felsőbb döntés alapján elindult lazítását. Ugyanakkor közel négy évtized távlatából már világosan látszik, hogy a legendás bemutató inkább csak egy látványos állomása volt egy felülről vezényelt hatalomátmentő folyamatnak, mint katalizátora a valódi szabadsághoz vezető változásnak, annak ellenére, hogy a darab hatása számos máig tartó pozitív folyamatot indított el, például a táncházmozgalom szélesebb körben való elterjedését, a magyar identitás tudatosabb keresését. A bemutató körül zajló háttéreseményekről és a darab utóéletéről Szörényi Leventével beszélgettünk.
Kiss Eszter Veronika

Aki újra divatba hozta a daljátékot

Minőségi változást vizionált Kiss-B. Atilla, amikor megpályázta a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztját. Az előző vezetéstől megörökölt és teljesítendő évadterv után 2019 őszén Vidnyánszky Attila rendezésében bemutatták programadó előadásukat, Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét, amelyet azóta is töretlen sikerrel játszanak. Munkatársaival együtt nem csupán az Operettben addig ismeretlen színházművészeti látásmódot honosította meg, hanem világhírű cirkuszművészek közreműködésével, új műfajként megjelent a dinner show is. További újdonságként Csajkovszkij A diótörőjének bemutatásával – harminc év után ismét – balettet láthattak a nézők; negyven esztendő elteltével fölcsendültek Kacsóh Pongrác János vitézének dallamai, kialakították együttműködésüket a Magyar Táncművészeti Egyetemmel, a klasszikus repertoárból elmaradhatatlan operettek színrevitelén túl pedig többek között Grigori Frid Anne Frank naplója című kortárs monooperájával és Dubrovay László A képfaragó című táncjátékával is megszólították a közönséget. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a sornak koránt sincs vége. A Kossuth-díjas operaénekessel a pályázatában megfogalmazott gondolatokról, a kinevezése óta eltelt egy év izgalmas tapasztalatairól, az operett műfajának lehetséges meghatározásáról és új bemutatójuk alkotói csapatáról beszélgettem, kitérve arra is, hogy mit tehet a színház koronavírus-járvány idején.
Oláh Zsolt

A nőies jelző egyáltalán nem zavar

Farkas Anna Ferenczy Noémi-díjas, Aranyrajzszög- és kétszeres Red Dot-díjas magyar tervezőgrafikus. Idén februárban két munkával is elnyerte a tervezőgrafikusok egyik legnevesebb díját, az amerikai Type Directors Club Certificate of Typographic Excellence címet.
Orosz István

Egy magyar sci-fi sikere az USA-ban

Hat nemzetközi versenyen nyerte el a legjobb trailernek járó díjat a 129 című magyar sci-fi. Noel Péter forgatókönyvíró és rendező múltban és jelenben párhuzamosan játszódó, erős társadalomkritikával átitatott sci-fije cseppet sem disztópikus hangvételű, csupán tükröt állít a XXI. századi ember elé. Az elmúlt hónapokban Noel négy forgatókönyve is bekerült három különböző forgatókönyvíró versenyen a top 50-be és a top 10-be. Írójuk elmesélte, mit jelent nemzetközileg elismertnek lenni, milyen tervei vannak a jövőre nézve, és mi késztette, hogy Budapest utcáin forgasson science fictiont.
Maurer Fruzsina

A többnyelvű színjátszás kalandja

Felvidéki színinövendékek vallanak a színház és nyelv kapcsolatáról, a kétnyelvűség előnyeiről-hátrányairól.
Csikmák Katalin

A mi közegünk az élő előadás

Másfél hónapja zárva az Erkel Színház. Az Eiffel Műhelyház március végére tervezett ünnepélyes átadását el kellett halasztani a járványügyi helyzet miatt. Ókovács Szilveszter főigazgató elmondta: május 25-én állnak elő az újragondolt következő évad tervével, amelyben helyet kap a most elmaradt bemutatók zöme. A kollégák egy részét kényszerszabadságra küldték, de a háttérben gőzerővel folyik a munka. Online lehetőségekről, új magyar művekről és reménykeltő újraindulásról is beszélgettünk.
Seres Gerda

Szabadjáték zárt kapuk mögött

A Műcsarnok tereiben már megtalálták helyüket a 2020-as Nemzeti Szalon alkotásai. Az évente megrendezett kulturális esemény minden alkalommal más művészeti ágat helyez középpontba. A kiállítások eddig az építőművészet, a fotó- és médiaművészet, a tervező- és iparművészet, valamint a képzőművészet területeit mutatták be. Idén képzőművészeti alkotásokkal találkozhat a látogató. Azonban a járványügyi helyzetre való tekintettel a tárlat egyelőre csak online lesz megtekinthető. A kiállítással kapcsolatos gondolatait a Szabadjáték – II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon vezető kurátora, Szurcsik József képzőművész osztotta meg velünk.
Tayler Patrick

A NAT tanári szemmel

Horváth Mária magyar–történelem szakos tanár, 1982-ben végzett a debreceni egyetemen. Három saját és egy fogadott gyermeke felnevelése mellett egész életét a tanításnak szentelte. Ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelyik az 1980-as évek elején a rendszerváltoztatást kockázatokat is vállalva kezdeményezte. Az 1980-as évek vége óta szülővárosában, Monoron, a József Attila Gimnáziumban tanít. A város megbecsült, tapasztalt munkaközösség-vezető tanárát a NAT gyakorlati oldaláról kérdeztük.
Pásztor Péter

Mozarttól az Aerosmithig

Az Operaház Szente Vajk rendezésében mutatta volna be A Mester és Margarita opera-musical változatát, amelyhez Kentaur álmodott látványvilágot. A rendkívüli helyzet miatt a bemutató elmarad. A zeneszerző, Gyöngyösi Levente új műfajt alkotott, amely lebontja a komoly- és könnyűzene közötti határokat, és e stílusok találkozása fontos dramaturgiai elem a zenében. A szerzővel a komolyzene és a könnyűzene viszonyáról és a kortárs zene jövőjéről is beszélgettünk.
Kiss Eszter Veronika

Ha atomokat akarunk látni

Kevés olyan kaliberű tudóssal büszkélkedhetünk, mint amilyen Dr. Mezei Ferenc Széchenyi-díjas részecskefizikus, egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi fizika kortárs történetének egyik legjelentősebb, nemzetközi hírű alakját neutronsugárzásról, szupertükrökről és az állami kutatásfinanszírozás fontosságáról kérdeztük.
Király Farkas

A nő, akit csak egyszer nem látott a férje

Pályája kezdetén három év alatt tíz filmben játszott, egy ország rajongott Az aranyember Tímeáját vagy Szabó István első nagyjátékfilmjének, az Álmodozások korának Éváját játszó Béres Ilonáért. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett színésznő azt mondja: éppúgy szerette a megátalkodott karaktereket, mint a pályája elején játszott elbűvölő női szerepeket. Másfél éve jelent meg kedvenc verseiből válogatott lemeze, amely sokat elárul habitusáról, világlátásáról. Egyelőre nem játszik, de ha megérik benne a vágy, és erő is lesz hozzá, ismét színpadra áll.
Seres Gerda

NAT - történelmi lecke

Interjú Kaposi József egyetemi docenssel, a 2012-es Nemzeti Alaptanterv Bizottság elnökével, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet volt főigazgatójával
Pásztor Péter

Beszélgetés Rainald Becker bajor történésszel az európai egységesülésről

„Normatív szempontból a német alkotmányos valóság nemzeti alkotó­eleme egyáltalán nincs messze európai szomszédjainak valóságától.”
K. Lengyel Zsolt

Válasz az iszlám kihívásra

Pierre Manent (1949) konzervatív-liberális gondolkodó Raymond Aron tanítványaként indult, ma a nagy tekintélyű doktori iskola, az École des hautes études en sciences sociales (EHESS) tanára. 2015-ben, nyomban a párizsi iszlamista terrortámadások után adta ki Situation de la France (Franciaország helyzete) című könyvét, amelyet 2016-ban angolul Beyond Radical Secularism: How France and the Christian West Should Respond to the Islamic Challenge (A radikális szekularizmuson túl: hogyan válaszoljon Franciaország és a keresztény Nyugat az iszlám kihívásra) címmel jelentetett meg.
Soós Eszter Petronella

Kicsi robot

Beszélgetés Földváryné Kiss Rékával, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökével, Szabó Csabával, a Magyar Nemzeti Levéltár főigaz­gatójával és Stark Tamás történésszel, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főmunka­tár­sával minden idők legna­gyobb magyar levéltári szerzeményéről, az Oroszországtól tavaly átvett 681 ezer hadifogoly­azonosító-karton másolatá­ról, a szovjet fogságban élt magyarok adat­bázisáról.
Fekete-Szalóky Zoltán

A szerzetesnő ruhája

„A hitet elveszítheted, de hit nélkül nincs élet. A reményt, hogy érdemes, azt elnyüvi az ember az élete során, de enélkül nincs élet, nincs iskola, nincs gyerek, nincs gyógyulás, nincs szerelem.” Gyurkovics Tibor író ezekkel a szavakkal bocsátotta útjára 2002-ben a Horváth Béla országgyűlési képviselővel együtt alapított Parma fidei – a hit pajzsa díjat. A kitüntetést azoknak az élő egyházi személyeknek ítélik oda, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz és magyarságukhoz, akiknek emberi tartását és Istentől kapott hitét semmilyen földi hatalom nem tudta megtörni. Idén is a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából adják át a díjat – immár tizenkilencedszer. Ma délelőtt  - a díj történetében harmadik alkalommal - ismét egy nő vehette át a díjat. Imre Margit Ágota nővér Máriapócson él, a Nagy Szent Bazil-rend kötelékében.
Fekete-Szalóky Zoltán

„A közös nézeteknél erősebb kötelékek” Beszélgetés Sir Roger Scrutonnal

Korunk kiemelkedő konzervatív gondolkodóját vesztettük el 2020. január 12-én. Páratlanul gazdag életművet hagyott hátra. Megannyi műfajban próbálta ki magát, s mutatta meg a konzervatív szemléletmód érvényességét.
Pásztor Péter