művészet
tudomány
közélet

értekezés

Uniós Marshall-tervre várva

A COVID–19-es járvány derült égből villámcsapásként érte a világot. Egészségügyi krízisként indult, de – amint a korlátozó intézkedések életbe léptek – két hónap alatt világméretű gazdasági válsággá alakult.
Győri Enikő – Jókuthy Alexandra

Jog az öngyilkossághoz

A német Alkotmánybíróság deklarálta, hogy az emberi önrendelkezés magában foglalja az öngyilkossághoz való jogot is, és a gyakorlásában segítséget nyújtó személyek és szervezetek büntetéssel való fenyegetése szintén alkotmányellenes.
Tóth J. Zoltán

A szociologizáló hagyomány körvonalai

A szerző kísérletet tesz rá, hogy nagyelbeszélést írjon a magyar nyelvű bölcselet egy jelentős szeletéről, amelyet a szociológiai gondolkodás határoz meg. A nagy ívű felvetés éppen úgy egy sajtóvita alapszövege, mint provokáció is a filozófiai hagyományokkal szemben.
Demeter Tamás

Magyar úttörők az álomgyárban

Nem kell nagy bölcsesség annak megállapításához, hogy a művészet évezredek óta erős hatást gyakorol az emberiség, az együtt élő közösségek, a nemzetek önmeghatározására. A magyarság esetében különösen erős ez a kapcsolat, ezeréves történelmünk, nemzeti kultúránk kimeríthetetlen forrásként szolgál drámai és megrendítő, felemelő és példát mutató történeteivel, kiemelkedő hőseivel az alkotóművészet számára. Az irodalom, a festészet, a színház, s nem utolsósorban a legfiatalabb művészeti ág, a filmművészet is előszeretettel merít a történelemből.
Kollarik Tamás

Ínséges időben 1.

Március 11-én döntést hozott a kormány: a koronavírus-járvány terjedésének megelőzésére rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett az ország teljes területére, és megtiltotta a száz főnél nagyobb beltéri, valamint az ötszáz főnél nagyobb kültéri rendezvények megtartását. Az új helyzet különösen érzékenyen érintette a vidéki színházakat, hiszen elmaradtak a tervezett új bemutatók, a műsoron szereplő előadások, a nyári fesztiválok és a lekötött vendégjátékok is, mindez a bevételek kiesését is magával hozta. Mit csinál a színház az „ínséges időben”?
Oláh Zsolt

Gondolatok a magyar zenekritika helyzetéről

Régóta temetik a zenekritikát. Ha nem is a műfaj születése, de az ifjabb műítész generáció megjelenése óta biztosan. Temetik tárgyával, a zenével és az előadó-művészettel együtt, mivel a 90-es évekre jórészt megszűntek a kritikaírás intézményi feltételei. Sokak szerint jogos a borúlátás, míg mások úgy vélik, hogy csupán a világ természetes átalakulásának lehetünk tanúi.
Gombos László

Színház, vigyázz!

Sándor L. István nemrégiben elhangzott karakteres kijelentése bizonyára többeket késztet állásfoglalásra, véleménynyilvánításra. Jómagam az elmúlt mintegy huszonöt évben elsősorban ifjúsági irodalommal, majd ifjúsági színházzal foglalkoztam (drámatanárként, illetve nemrégiben szerzőként), így álláspontomat elsősorban e terület felől nézve fogalmazom meg.
Gombos Péter

Művész a hatalom csapdájában

Szabó István egész életművét meghatározta ügynökmúltja, talán ezért filmjei egyik fő kérdése, hogy a mindenkori értelmiségi egyezkedhet-e a mindenkori hatalommal.
Benke Attila

A szavak súlyáról és a belső erőről

Következmények  nélküli mondatok áradatában telnek mindennapjaink – milyen jó és mennyire illő hát most, a Magyar Demokrata Fórum választási győzelmének 30. évfordulóján, Antall József 88. születésnapján, a szavak súlyáról és a belső erőről tűnődni! Két államférfiről, Antall Józsefről és Ronald Reaganről, akiknek e két dolog olyan fontos volt.
Kodolányi Gyula

A magyar neobarokk építészet

A két világháború közötti neobarokk építészet legutolsó példája érdekes módon 2019-ben épült fel – tudniillik a Kossuth téri Szabad György Irodaház. Az 1928-ban Hültl Dezső által tervezett homlokzat mögé bújtatott, belső koncepcióját tekintve azonban merőben eltérő épület értékelése a jelen cikknek nem célja, de a körülötte kialakult vita aktuálissá teszi e sok szempontból félreértelmezett stílus bemutatását.
Paár Eszter Szilvia

A kortárs magyar film és a múlt

A rendszerváltozás előtti magyar filmek a történelmi múltat a jelen kommentálására használták fel. Ezt a hagyományt a kortárs filmalkotók is ápolják.
Benke Attila

Genderkutatás és környéke

Mi történhet manapság azzal az intézménnyel, amely a tudományt a baloldali és a jobboldali erővonalak fölött, tehát régimódi értelemben műveli? A kérdés Pető Andrea professzor asszony bajorországi egyetemi bemutatkozása kapcsán is felvetődött, és – egyebek mellett – az előadó és egy magyar diplomata szóbeli párharcát is eredményezte.
K. Lengyel Zsolt

Szüksége van-e kortárs drámára a mai magyar színháznak?

Ha az előadások között keresgél, egy átlagos nézőnek is az lehet a benyomása, hogy a színházakban – ellentétben a filmmel és az irodalommal – viszonylag ritkán jelennek meg kortárs történetek. Úgy tűnik, a társulatok többsége ragaszkodik a már bevált művekhez, folyton ugyanazok a darabok kerülnek újabb és újabb előadásokban műsorra. Csak kevesekben él a repertoár megújításának szándéka, és alig akad színház, amely arra vállalkozik, hogy újonnan született kortárs darabokat mutasson be (vagy újból műsorra tűzze az elmúlt években született maradandó alkotásokat).
Sándor L. István

A magyar Mátrix

Az 1956-os felkelés és szabadságharc alighanem az egyik legkülönösebb politikai eseménysor nemcsak a magyar, hanem a hasonló európai események között is. Nem nagyon fordul elő a hatalom ehhez fogható gyors, szinte villámcsapásszerű totális, az egész országra kiterjedő leépülése és fölbomlása, ugyanakkor rendkívül gyors visszaépülése, megszilárdulása sem.
Balázs Zoltán

A Depeche Mode-tól Beethovenig

Kiss Eszter Veronika

Janus-arcú díjunk?

2012 óta a Magyar PEN Club Janus Pannonius Alapítványa évente ítéli oda a Janus Pannonius Költészeti Nagydíjat és a vele járó, világviszonylatban is tekintélyt parancsoló, kormány- és magánforrásból származó ötvenezer eurót az arra érdemes, nemzetközileg jegyzett költőnek.
Pásztor Péter

Egy folyóirat útja

1937 márciusában új havilap jelent meg a magyar sajtópalettán: elindult az Ország útja, az 1935-től megjelenő Országút – a Deák Ferenc Társaság folyóirata –utódlapjaként, megújult szerkesztőséggel, névvel és koncepcióval.
Petrás Éva

Az én Adym

Kenyeres Zoltán

„A felek nem akarnak háborút”: a Szulejmani-gyilkosság összefüggéseiről

Beszélgetés Szalai Máté Közel-Kelet-kutatóval
Markos Mária

Akivel jól lehetett beszélgetni

Makkai Ádámra emlékezünk Kabdebó Lóránt írásával. A kiváló költő, nyelvész, műfordító a magyar irodalom nemzetközi megismertetésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Nyolcvannégy évet élt.
Kabdebó Lóránt

„Kérd számon a történelemtől az embert”

A nyolcvanöt éves korában elhunyt rendező és operatőr Sára Sándor életműve nagy része a diktatúrával folytatott makacs küzdelemben született meg. Olyan művészi formanyelvet alakított ki mesterei, Szőts István rendező és Illés György operatőr útmutatásait követve, amelynek segítségével hatékonyan szólalhatott fel a történelmi igazságot elhallgató és elhallgattató kádári diktatúra ellen. Operatőri világának, valamint játék- és dokumentumfilmjeinek fő kérdése, hogy meg tudja-e őrizni az ember erkölcsi tartását a közép-kelet-európai térség egymást váltó diktatúrái alatt.
Benke Attila