művészet
tudomány
közélet

kritika

Egy fékevesztett paripa

Gáspár Ferenc

Tabló a Horthy-korszak alternatíváiról

A legjobb magyar politikai életrajzok erényeivel jellemezhető munka Bajcsy-Zsilinszky Endre fordulatokban gazdag életútját és utóéletét mutatja be, egyúttal– a XX. századi magyar társadalom- és eszmetörténet szinte minden vetületébe betekintést kínál.
Szarka László

Romy Schneider és egy bohém magyar

Harmincöt éve hunyt el Vaszary Gábor (1897–1985), a két világháború közötti Magyarország egyik legnépszerűbb, legtevékenyebb művésze. Írt regényt, de dolgozott karikaturistaként és rendezőként is.
Lövey Gábor

Agykutatás: tudomány vagy mitológia?

Korunk egyik legizgalmasabb tudománya az agykutatás. Különös módon ezen a területen ismét érintkezik egymással a természettudomány és a bölcselet.
Boros János

Szekértábor és kiközösítés

A három kötet szépirodalmi anyaga méltóképpen mutatja be a kultúrnemzet fájdalmát, s ha az elemzések válogatása hagy is kívánnivalót maga után módszertani következetlenségeivel és kényszerű kihagyásaival, tükrözi a jelenlegi nemzetpolitika teljesítményét.
Holczhauser Vilmos

Az élet csupa horror

Gáspár Ferenc

Ballada a lyukas zászlóról

A forradalom kollektív emlékezetét sokáig torzította a kommunista diktatúra és cenzúrája, ezért a magyar filmek csak az utóbbi néhány évben emelték a nemzeti identitást erősítő történelmi események közé 1956-ot.
Benke Attila

Dráfi Kálmán estje

Fazekas Barbara

A zongora Raffaellója

Szabó Balázs

Banánhéjregény

Pécsi Györgyi

Egy modern hitvitázó Lutherről

Száraz Miklós György

Kinőtt virágcserép

Kántor Zsolt

Elmecsapda

A sokkötetes Kontra Ferenc legújabb könyvének elbeszélései szinte kivétel nélkül valamiféle bűn elkövetése vagy elszenvedése körül forognak. Gyilkosságok, csapdába csalt áldozatok, megalázott, menekülő emberek népesítik be a szövegek változatos tereit, az erőszak hátterében pedig minden esetben az emberek közötti meg nem értés, a kommunikáció hiánya vagy tévútjai állnak, erőteljesebben fogalmazva – ahogyan az egyik írás elbeszélője is teszi – „mindenki démona valaki másnak”.
Kolozsi Orsolya

Ember a Marson!

Gáspár Ferenc

Egy magyar nő passiója

Izgalmas kezdeményezés volt a szeptember első hétvégéjén megrendezett Veszprém-Balaton Filmpiknik, amelynek programjában nemcsak a korábban díjnyertes magyar alkotások, hanem premierfilmek is szerepeltek, köztük Buvári Tamás (Posztkatona, Szeretföld) valós történetet feldolgozó Magdolnája.
Benke Attila

Kádár-pop

Júniusban jelent meg Ignácz Ádám könyve, amely a populáris zene és a zenetudomány szövevényes kapcsolatát tárja fel az államszocialista Magyarországon. A szerző korábban két kötetet is szerkesztett, amely a populáris zenével foglalkozik: a Műfajok, stílusok, szubkultúrák 2015-ben, a Populáris zene és államhatalom 2017-ben jelent meg.
Juhász Zsuzsa

Egy folyóirat otthonai

Az újságszerkesztés – ha jól csinálják – a szövegközpontú alkotófolyamatok egyik legszabadabbika. Ha ugyan a szabadság fokozható. De szerencsére – egy normális világban – nem az; a szabadság természete szerint idő, tér és kiterjedés nélküli, s mint ilyen: fokozásának sincs értelme. Maradjunk hát abban, hogy újságot szerkeszteni: izgató, reménykeltő közeledés a szabadsághoz.
Deres Péter

Istenben gyönyörködő akarat

A magyar katolikus filozófus metafizikaként vizsgálja a XVIII. századi amerikai vallási megújulás nagy igehirdetőjének gondolati építményét, amely részint a szép fogalmán alapul.
Szabados Ádám

A modernség tengelyideje

Sturm László

Hálával tartozunk

Németh Kira Gabriella

Mérlegképes kormányzó?

XX. századi történelmünk és nemzeti emlékezetünk egyik kulcsalakját teszi mérlegre az ismert történész és közíró. Munkája, hiányosságai ellenére, érdemi hozzászólás a Horthy szerepéről folyó helyénvaló szakmai-értelmiségi vitához.
Bartha Ákos

Archivált eksztázis

Horváth Márk

Orfeumi látnok

Gáspár Ferenc

A nemzeti konzervativizmus nem fából vaskarika?

Az angolszász típusú konzervativizmusra nem jellemző a ’nemzeti’ fogalmának hangoztatása. A hagyományok híveként sem a brit, sem az amerikai konzervativizmus nem hagyományos nemzetállamban, hanem sokkal inkább vegyes lakosságú, ha tetszik, soknemzetiségű államban gondolkodott.
Horkay Hörcher Ferenc

Volkmann, a magyar zeneszerző

A Magyar zeneszerzők sorozat negyvenegyedik részeként jelent meg Mikusi Balázs Robert Volkmann című kismonográfiája a Budapest Music Center kiadásában. A sorozat és a kiadvány címe közti ellentét – egy idegen nevű személyt aposztrofál magyar komponistaként – Volkmann életének és életművének egyik érdekes vonására hívja fel a figyelmet. A német műveltségű, Szászországból Pestre költözött muzsikus mindvégig megmaradt németnek, sosem tanult meg magyarul, zenei stílusát tekintve Schubert, Mendelssohn és Schumann örökösének számított. Felmerül tehát a kérdés: miért nevezhetjük magyar zeneszerzőnek, és miként kerülhetett be a hazai komponistákról szóló sorozatba?
Gombos László

Bódy és Psyché

Tóth Péter Pál

Kemény válaszok

A markáns erkölcsfilozófiát művelő gondolkodó konzervativizmusa pluralista, szkepticista, hagyományelvű és pesszimista.
Mezei Balázs

A szabadság és a rend összeegyeztetése

Az Egyesült Államok különös örököse a brit birodalomnak: annak eszményeit következetesebben, magasabb szinten valósította meg. E hatásról értekezik Russell Kirk mostani könyve.
Pogrányi Lovas Miklós

Buxtehude új regiszterben

Németh Kira Gabriella