művészet
tudomány
közélet

interjú

Dunai konföderációtól a kisantantig

Trianonért a magyar közvélemény részben Franciaországot teszi felelőssé, ami ki-kihat a magyar–francia kapcsolatokra is. A kiengesztelődés lehetőségeit mérlegelte a De Gaulle és Adenauer példája című cikk (Országút, 14.). Hogyan látják ezt a kérdést a franciák? Miként viszonyultak a Monarchia megszűnéséhez, az akkori Magyarországhoz? Vajon mit gondol a mai Franciaország Trianon traumájáról? Catherine Horel történésszel, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) kutatásvezetőjével beszélgettünk.
Soós Eszter Petronella

Szepsy István: Visszatértem!

Szepsy István elmondta, hogy az agyvérzés miként változtatta meg a gondolkodását. Másképpen jár az agya, ami különlegességek felfedezését is jelenti. Új borstílusokra, még nem próbált utakra talált rá, ezekről és a most piacra kerülő, palackonként ötszáz euróba kerülő aszúról is beszél az interjúban.
Kovács András István

És felfedeztük Nagybányát

Idén ünnepli alapításának harmincadik évfordulóját a MissionArt Galéria, amely a rendszerváltást követő évek egyik első kereskedelmi magángalériájaként nyílt meg Miskolcon. A galériát két művészettörténész, Jurecskó  László és Kishonthy Zsolt alapította, akik munkásságukkal több ponton átírták a magyar művészettörténetet. Nevükhöz köthető a nagybányai festészet és a világot bejárt Mattis Teutsch János újrafelfedezése, illetve a kortársak közül Ujj Zsuzsi, Wahorn András, feLugossy László és Kocsis Imre életművének feldolgozása. A klasszikus és kortárs művészet harminc éve együtt szerepel portfóliójukban.
Batka Annamária

A csillagi csönd költője

Utassy József tíz éve hunyt el. A Kilencek vezéralakja volt, számos művészi kérdést vetett fel, amelyet sok esetben a diktatúra akart erőszakkal megválaszolni. A költő özvegye, Horváth Erzsébet mesél közös életükről, a versek születéséről és a Rédicsen felavatott új emlékházról.
W. Barna Erika

Kepler sikeres horoszkópja

Egy csillagász-filozófus és egy filozófus-filológus együttműködése ad betekintést a csillagászat több évezredes fejlődésébe. Olyan különleges írásokat mutatnak hamarosan sajtó alá kerülő kötetükben, amelyek magyar nyelven jobbára még nem voltak elérhetők. Beszélgetőtársaim, Kutrovátz Gábor csillagász és Vassányi Miklós filozófus az egyik legizgalmasabb kérdésre is kitérnek: létezhetnek-e más égitesteken értelmes lények?
Keszi Károly

Piszkos Fred és az animáció

Varsányi Ferenc több évtizedes rendezői, alkotói pályafutása alatt megjárta a Távol-Keletet és Hollywoodot. Augusztusban Balázs Béla-díjat vehetett át. A szakma elismerése kapcsán beszélgettünk pályafutásáról és új animációjáról, a Piszkos Fred, a kapitány munkálatairól.
Kollarik Tamás

A századfordulós építészet mágusa

Szabadtéri fotókiállítással ünnepelték Szegeden a százhatvan éve született Baumhorn Lipót építészt, aki annak köszönheti országhatárokon átnyúló hírnevét, hogy a legtöbb zsinagógát építette Európában. A kiállítás inkább a köztéri, polgári megrendelésre készült épületeit mutatja be. A tárlat kurátorával, Oszkó Ágnes Ivett művészettörténésszel beszélgettem.
Szekáry Zsuzsanna

A lényeg az igényes művészet bemutatása

A Munkácsy Mihály-díjas Verebes György festőművésszel, a Szolnoki Művésztelep vezetőjével beszélgettünk a napokban átadott felújított művésztelepről, a fejlesztésekről, a művésztelep kultúrában betöltött szerepéről és jövőbeli terveikről.
Szekáry Zsuzsanna

Pannon Marvel

Kollarik Tamás 2011-ben számos szakmai egyeztetés tapasztalatait és nemzetközi példákat beépítve újította meg munkatársaival együtt a korábbi ORTT, majd Médiatanács filmes támogatási és pályázati struktúráját, a filmszakmai támogatásokat egységes rendszerben kezelve, műfaji alapú, szelektív támogatási rendszert kiépítve, a Magyar Média Mecenatúra (2011–2019) programot. Az említett időszakban közel tizenhárommilliárd forintból több mint ezerháromszáz alkotás született. Az eredmény látványos: a filmek több mint ezerhétszáz magyar és külföldi fesztiválról közel négyszáz díjat hoztak el. Kétségkívül a Mindenki Oscar-díjának volt a legnagyobb visszhangja, de a mecenatúrás alkotások azóta is minden évben leteszik a névjegyüket a magyar és a nemzetközi színtéren is.
Takács Zsuzsa

Második hidegháború

Az amerikai külügyi kormányzat Közép-Kelet-Európa-viszonyáról, az új világpolitikai korszakról, stratégiai lehetőségekről és az érdekérvényesítés esélyeiről kérdeztük Szemerkényi Réka biztonságpolitikust, korábbi washingtoni nagykövetet.
Pásztor Péter

Hallgatható kortárs zene

Szeptember közepén rendezték volna meg a nyíregyházi Bencs Villában Kerek Gábor zeneszerző közreműködésével A hallgatható kortárs zene című estet. Az előadás meghiúsult a koronavírus járvány miatt, de a zeneszerző örömmel adott interjút zenei gyökereiről, műhelytitkairól az Országútnak.
Fazekas Barbara

Sarokban az SZFE

2020 augusztusában az SZFE kuratóriumának létrehozása, valamint annak első lépései nem várt feszültséget hoztak felszínre a felsőoktatási reformok, a színházügy, valamint a politika és a művészetirányítás terén. A POSZT-válogató rendező több oldalról közelítette meg a kérdést, így beszélt a nemzeti liberalizmus elszalasztott lehetőségéről, a szakmai belterjesség vádjáról és a kialakult helyzet áldozatairól.
Csikmák Katalin

Amikor süt a nap, nem látod a csillagos eget

„Tanulja meg a teljes Wohltemperiertes Klaviert kívülről, minden hangnemben, és legalább négy idegen nyelvet” – utasította Kodály Zoltán az ifjú Vásáry Tamást, akinek zongorát vásárolt. A Nemzet Művésze címmel és Szent István-renddel kitüntetett Kossuth-díjas muzsikussal a családi örökségről, hitről, mércékről beszélgetünk.
Kiss Eszter Veronika

Garabonciás a Kárpátok között

Amióta léteznek dalok, balladák, mondák, azóta járják a világot lantosok, énekmondók és mesélők. Manapság egyre kevesebben viszik tovább a fáklyát, de volt szerencsém beszélgetni az egyik utolsó garabonciással. Tóth Péter Lóránt, Versvándorként ismert előadóművész több mint tíz éve járja a Kárpát-medencét előadásaival.
Kertész Dávid

Vádaskodás helyett

Navracsics Tibor uniós biztosként kiismerhette a „brüsszeli bürokráciát”, az Unió politikai kultúráját, a tárgyalásokat meghatározó beidegződéseket. Tapasztalatai módfelett tanulságosak.
Pásztor Péter

Határok és vakfoltok

Drozdik Orsolya feminista kritikán alapuló konceptuális művészete a 70-es évek elejétől azokkal a határmezsgyékkel foglalkozik, amelyek az emberi gondolkodásmódot alapvetően meghatározták, a testről vagy az individuum helyzetéről. Az 1980 óta New Yorkban élő művésznővel a fizikai és szellemi határokról beszélgettünk.
Ványa Zsófi

Szétesett a magyar irodalom

A Gyulai Várszínház igazgatója, József Attila-díjas irodalomtörténész, a Bárka folyóirat főszerkesztője a kortárs magyar drámáról és irodalomról, a kisebbségi helyzetben élő alkotókról, valamint a közízlés és a szakmai elvárások összehangolásáról beszél.
Seres Gerda

Néptáncnyelven

Timár Sándor kilencvenéves. A feleségével, Böskével alapított Csillagszemű Táncegyüttesben mindenkinek származási helye szerinti táncokat tanítanak. A budapestieknek a Pest megyei, Galga menti táncokkal kezdik. A Timár házaspár így alapozza meg a táncnyelvi identitást. Ami a Kodály-koncepció a zenében, az a Timár-módszer a néptáncban. Oktatási és nevelési metódusát több kontinensen is alkalmazzák.
Bólya Anna Mária

A kóruskór terjesztője

Tillai Aurél Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas kóruskarnagy, zeneszerző, zenetanár, Magyarország érdemes művésze. A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának professzora, 1958-as megalapítása óta a Pécsi Kamarakórus karnagya. Legutóbbi bemutatott kompozíciója: Missa Secunda (2019)
Juhász Zsuzsa

Reformált énekeskönyv

Bódiss Tamás egyházzenésszel az új református énekeskönyv megjelenése után beszélgettünk történelmi előzményekről, műfaji sokszínűségről, az ifjúság felé való nyitásról és az ökumenéről.
Horváth Márton Levente

Bor, Bartók, Barbaro

Bartók Béla száztíz éve fedezte fel a honti igricek világát. Ebből az alkalomból készítette el Hégli Dusán az Autentika című előadását. A művész a rendezéseiről, a szlovákiai magyar néptánc helyzetéről, illetve a kortárs táncszínpad kihívásairól nyilatkozott.
Bólya Anna Mária

Honnan érkezik a kovász?

Szimbólum, szertartás és gyakorlatiasság egyben. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű program tíz éve, megyei kezdeményezésként indult, és mára lefedi a Kárpát-medencét. Támogatásról, járványról és innovációról is beszélgettünk Jakab Istvánnal, az egyik főszervezővel.
Király Farkas

Kizárólag politikai viták zajlottak az MMA körül

„Akadémiaként nem az a dolgunk, hogy a forintokat az egyik zsebből a másikba helyezzük, vagy a marsallbotot az egyik tenyérből a másikba adjuk” – fogalmaz a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára. Dr. Kucsera Tamás Gergelyt politikai bélyegről, a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyéről és az új Nemzeti Alaptantervről is kérdeztük.
Seres Gerda

Kortársunk Bánk bán

Katona József saját költségén adta ki a Bánk bánt 1820-ban. Kulin Ferenc irodalomtörténésszel, a téma kutatójával arról beszélgettünk, aktuális-e még ez a kétszáz éves irodalmi mű, hiszen hazai előképei és a vele egy időben keletkezett drámák már feledésbe merültek.
Balogh Csaba

Érzékeny kortársak

Sándor L. István

Meddig van szükségünk a magányérzésre?

Januárban még levetítették Rotterdamban az Édent, de a hét éve elszigetelten élő, mindenre allergiás nő története éppen a világszintű elszigetelődés miatt nem került itthon és a nemzetközi fesztiválokon mozivásznakra. Kocsis Ágnes Balázs Béla-díjas filmrendezőt, aki a Friss levegőért a 37. Magyar Filmszemle elsőfilmes rendezői díját, a Pál Adriennért a 2010-es cannes-i filmfesztivál Un certain regard szekciójában a legjobb film díját nyerte el. Magányról, együttlétről, az emberi kapcsolatok minőségéről és új filmje bemutatóiról kérdeztük.
Varga Klára

Továbbgondolt történetek

Dér András és Uray Péter, a POSZT két válogatója a versenyprogramba bekerült előadásokról, a Feketeszárú cseresznyéről, A vadkacsáról, A társadalom támaszairól és A nép ellenségéről.
Sándor L. István

A vándorszínész megállapodott

Gál Tamást nevezték ki a komáromi Jókai Színház élére május 20-án, a tizenhat éve igazgató Tóth Tibort váltja. Színészként a szakma és a közönség egyaránt elismeri, most mégis a színházművészet másik pozícióját vállalta el.
Csikmák Katalin

Friss és vonzó ünnep legyen

A Tokaji Írótábor Egyesület új elnököt választott nyár elején L. Simon László József Attila-díjas író, költő, országgyűlési képviselő személyében. A napokon belül induló idei írótábor jelenéről és jövőjéről, művészeti ágak kapcsolatáról, folyóirat-támogatásról is kérdeztük.
Király Farkas

A szabadságot akartuk

Csehszlovákia 1968. augusztusi megszállását követően a Szovjetunió hatalmi érdekeit messzemenően kiszolgáló konzervatív kommunisták hozzáláttak a diktatórikus viszonyok helyreállításához, és ezt a társadalom nagy többségének vágyaival szöges ellentétben álló folyamatot konszolidációnak, illetve normalizációnak nevezték. Az utóbbi szó melléknévi alakja összekapcsolódott az ország első emberévé lett szlovák kommunista politikussal, Gustáv Husákkal (1913–1991), és a rezsim állandó jelzőjévé vált.
G. Kovács László

Zeneszerzők kertjeinek művelője voltam

Berlász Melinda a Zenetudományi Intézet Országház utca 9. szám alatti legendás műemlék épületében kezdte tudományos pályáját. Szabolcsi Bence és Bartha Dénes zenetudományi tanszakáról került a hazai zenetudományi kutatások fő áramába. A XX. századi munkacsoport munkatársaként részt vett az MTA ötkötetes Magyar Zenetörténeti Kézikönyvének előkészítésében. Ma már mindkét tudományos köztestülethez szakmai kapcsolat fűzi. A Széchenyi-díj a XX. századi magyar zenetörténet területén végzett hiánypótló kutatásait, továbbá az emigrációba kényszerült, hazánkban ismeretlenségre ítélt magyar zeneszerzői és előadói életművek szellemi visszacsatolásáért tett szolgálatát méltatja.
Szőnyiné Szerző Katalin

Rock nélkül nincs rendszerváltás

Végre egy ember, aki a hobbijával hivatásszerűen is foglalkozhat – ez jár a fejemben, amikor leülök beszélgetni a történésszel-kutatóval a magyar rockzene és a kommunista rendszer viszonyáról. A fiatal kolozsvári történész, egyetemi tanársegéd – akinek a kutatási területe az erdélyi, romániai magyar kisebbség története – legutóbb a Kolozsvári Magyar Napokon tartott előadást a rendszerváltás és a rockzene kapcsolatáról. Honnan ered a rocktörténet iránti érdeklődése, mit jelentett a híres-hírhedt három T, hogyan működött a rock identitáserősítő hatása, kik voltak besúgók és provokátorok a zenei életben, melyik volt a rendszerváltás együttese – néhány téma, amely szóba került. A végére pedig egy biztató hírt is tartogatott…
Papp Attila Zsolt

Az élet sokatmondó szárazsága

Extra Dry. Ez a József Attila-díjas író új regénye. Főhőse Aladár, a negyvenöt éves, átlagos mai magyar férfi. De mi és ki is valójában az átlagos manapság? Kötődések hiánya nemzethez, családhoz, önmagunkhoz. De ezt már megírta Kassák és Krúdy. Vagy mégse? (Az interjú rövidebb változata megjelent az Országút 14. számában. )
Németh Zoltán

Kortárssá tett klasszikusok

Beszélgetés Dér Andrással és Uray Péterrel, a POSZT két válogatójával a versenyprogram három előadásáról: Kertész utcai Shaxpeare-mosó, Molière – The Passion, Bánk bán.
Sándor L. István

A népzene gyógyító hatása

A Csík zenekar Hazám, hazám című videóklipje a nemzeti összetartozás napján került a megosztókra, és azonnal hatalmas siker lett. Ennek apropóján beszélgettünk Csík János zenekarvezetővel.
W. Barna Erika

Színészi minőség és rendezői látásmód

Beszélgetés-sorozatunk Dér Andrással és Uray Péterrel, a POSZT két válogatójával a versenyprogramban szereplő előadásokról.
Sándor L. István