művészet
tudomány
közélet

értekezés

Béketárgyalások Vesztfáliától Párizsig

A békekonferenciák az európai politikai kultúra kiemelkedő teljesítményei a XVII. század dereka óta. Magukon viselték koruk ellentmondásait, gyakran súlyos igazságtalanságokat szentesítettek, és többször csődöt mondtak, mégis élhető kereteket teremtettek nemzedékek számára.
Halász Iván

Apokalipszis akkor és most

Magyarország – a náci Németország szövetségeseként – elveszítette a II. világháborút. Ezért a témában készült hazai nagyjátékfilmek nem a hősiességre, hanem az átélt szenvedésre és a felelősség kérdésére összpontosítanak.
Benke Attila

Az Egyesült Államok Közép- és Kelet-Európában

Amerikát hagyományosan nem foglalkoztatta térségünk, a rendszerváltozással, a Szovjetunió letűntével mégis „zaklatott hartárvidékévé” váltunk.
Magyarics Tamás

Magyar sasok és budapesti tavaszok

Magyarország – a náci Németország szövetségeseként – elveszítette a II. világháborút. Ezért a témában készült hazai nagyjátékfilmek nem a hősiességre, hanem az átélt szenvedésre és a felelősség kérdésére összpontosítanak.
Benke Attila

Gyilkos béke

Farkas Attila

Menni vagy maradni?

Gombos László

Klímabeszéd

Balázs Zoltán

De Gaulle és Adenauer példája

Amikor a trianoni döntés 100. évfordulójára emlékezünk, érdemes feltennünk a kérdést, hogy miként áll a gesztusok és a közös érdekek terén Franciaország és Magyarország.
Soós Eszter Petronella

Pogromábrázolások

Számon lehet-e kérni a „koalíciós időkben” játszódó irodalmi alkotásokon a valóságot, annak konfliktusaival és a holokauszt feldolgozásának elmaradásával együtt?
Pelle János

Mi folyik Amerikában?

Az Egyesült Államokon végigsöprő tüntetéshullám mélyén ott van az a tapasztalat, hogy fehérnek lenni jobb, mint feketének. Nem az 1968-as lázadások zajlanak le újra, ahogyan sokan vélik.
Glant Tibor

Maradj otthon!

Nagy járványok – középkori pestisjárványok, majd kolerajárványok – idején évszázadok óta ugyanazokat a társadalmi válaszokat, magatartásformákat, megküzdési stratégiákat figyelhetjük meg. Lényegében nem tért el ettől a 2020-as koronavírus-világjárvány sem. Felidézem az 1722-es rodostói pestisjárvány, az 1831-es zempléni kolerajárvány néhány mozzanatát, az azokra adott válaszokat, és összevetem hasonló mai reakciókkal. A téma úgy is összefoglalható, amire Mikes Kelemen is utal, mint a pestisről, koleráról és a koronavírusról való beszéd.
Balázs Géza

Álmodozások és korok

Gelencsér Gábor

Időtlenül úszik a levegőben

Ez a Kő Pál (1941–2020) tiszteletére és emlékére készült kis írás nem a gyászról szól – arra úgysincsenek szavaim.
Karmó Zoltán

Kié a zene?

Fábián Attila

Trianon: a brit szerep

A Monarchia szétrombolása nem is szerepelt az eredeti brit hadicélok között, ám mégis kialakult egy olyan kör, amely kifejezetten ellenséges érzéseket táplált a dunai birodalommal szemben
Egedy Gergely

Antall József pártprogramja 1989-ből

Harminc évvel ezelőtt, 1990. május 23-án lépett hivatalba a négy évtizedes szovjet uralom alól szabad választással kilépő Magyarország Antall József vezette kormánya.
Entz Géza

Népmelódiából nemzeti himnusz

Nem tudjuk napra pontosan, hogy Erkel Ferenc mikor zenésítette meg Kölcsey Ferenc Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című költeményét. Nemzeti himnuszunk születésnapjaként 1844. június 15-ét szoktuk említeni, ugyanis ekkor döntött úgy a Kölcsey-vers megzenésítésére kiírt pályázat bíráló bizottsága, hogy Erkel zenéjének ítéli a pálmát. A szöveg és a dallam azóta sem változott, azonban a nyertes zenemű csak hosszú idő elteltével lett Magyarország hivatalos himnusza és a nemzeti összetartozás jelképe.
Gombos László

Egér és oroszlán a bárkában

Az első részben áttekintettük a magyar filmpolitika rendszerváltást megelőző éveit, a csendes változásokat és a lázongásokat. Következik a rendszerváltás utáni két év története, a Magyar Mozgókép Alapítvány születése, dicsérete és bírálata.
Szekfü András

Világjárvány és geopolitika

A kérdés mindenképpen jogos, hiszen a koronavírus-járvány a nemzetközi kapcsolatokra is minden várakozást felülmúló hatást gyakorol, aláaknázva a XX. század második felében kialakult világrendet. Eddig jószerével úgy tűnt, ennek még az alternatíváját sem tudjuk elképzelni – most pedig már korszakfordulóról beszélünk. A Covid-19 olyannyira a világpolitika középpontjába került, hogy minden mást háttérbe szorított – elég csak a nemzetközi híradókat nézni, hogy erről meggyőződjünk.
Egedy Gergely

Wotan, a megszállott

A MÜPA 2020. nyári Budapesti Wagner Napok online közvetítése a provokatív, 2015-ös rendezést állította középpontba. Az egyes előadások hangjegyzetei után a jelen kritika a négy opera összefüggéseivel foglalkozik.
Windhager Ákos

Elment a XXI. század egyik legsikeresebb írója

„Minden könyvnek, minden kötetnek, amit látsz, lelke van. Annak a lelke van bennük, aki írta, azoké, akik olvasták, akik velük éltek és álmodtak” – írja A szél árnyéka című, negyven nyelvre lefordított, félszáznál is több országban publikált fő művében Carlos Ruiz Zafón, aki hosszú, súlyos betegség után június 19-én meghalt Los Angeles-i otthonában.
Csuday Csaba

Talpra, magyar film!

Milyen magyar filmgyártás, milyen magyar filmművészet? Milyen rendszerből? Milyen rendszerbe? A történésznek elemeznie kell, hogy milyen népköztársaságból váltottunk 1989–90-ben, és milyen köztársaság jött létre. A filmtörténész feladata hasonló.
Szekfü András

A bedarált sajtó

A negyven évből, amit a médiában töltöttem, négy esztendőt tekinthetek fenntartás nélkül, szabad lélekkel, a szó nemes értelmében újságírásnak. Életem tragikomikuma, hogy ez az én olimpiai ciklusom a Kádár-korszak végelgyengülésére esett. Lehettünk talán százan az országban, akik komolyan gondoltuk, hogy a fórumokat, ahova bejutottunk, annak felmutatására használjuk, hogy mi van itt valójában. Rendszerkritika szóba se jöhetett az első nyilvánosságban, nekünk a jelenségek feltárása kínált egérutat. Zsigereinkben volt a nagy elődök kettős beszéde, a sorok között írás művészete.
Gazsó L. Ferenc

Harmincéves a közjogi rendszerváltozás

A rendszerváltozás folyamata 1990. május 2-án, az első demokratikusan megválasztott Országgyűlés megalakulásával lényegében lezárult. E folyamat ugyanakkor egyszerre több társadalmi rendszer összefüggő megváltoztatását jelentette. A politikai rendszer autokratikusból demokratikus lett (az egypártendszer valódi, versengő többpártrendszerré alakult), a jogrendszer diktatorikusból jogállamivá, a gazdasági rendszer pedig tervutasításon alapulóból piacgazdaságivá vált (a szabadversenyt szociális garanciák egészítik ki). Végül: az állami totalitarizmust (a Kádár-rendszer „féltotalitarizmusát” vagy autoritarianizmusát) felváltotta a liberalizmus: a klasszikus (XVII–XIX. századi) liberális alapértékek (tulajdonosi autonómia, egyéni felelősség, emberi jogok, jogegyenlőség) az állami és társadalmi berendezkedés, a mindmáig liberális (parlamenti) demokrácia hivatalos eszmei alapjai lettek.
Tóth J. Zoltán

Szócsövek alkonya

Fekete-Szalóky Zoltán

Uniós Marshall-tervre várva

A COVID–19-es járvány derült égből villámcsapásként érte a világot. Egészségügyi krízisként indult, de – amint a korlátozó intézkedések életbe léptek – két hónap alatt világméretű gazdasági válsággá alakult.
Győri Enikő – Jókuthy Alexandra

Jog az öngyilkossághoz

A német Alkotmánybíróság deklarálta, hogy az emberi önrendelkezés magában foglalja az öngyilkossághoz való jogot is, és a gyakorlásában segítséget nyújtó személyek és szervezetek büntetéssel való fenyegetése szintén alkotmányellenes.
Tóth J. Zoltán

A szociologizáló hagyomány körvonalai

A szerző kísérletet tesz rá, hogy nagyelbeszélést írjon a magyar nyelvű bölcselet egy jelentős szeletéről, amelyet a szociológiai gondolkodás határoz meg. A nagy ívű felvetés éppen úgy egy sajtóvita alapszövege, mint provokáció is a filozófiai hagyományokkal szemben.
Demeter Tamás

Magyar úttörők az álomgyárban

Nem kell nagy bölcsesség annak megállapításához, hogy a művészet évezredek óta erős hatást gyakorol az emberiség, az együtt élő közösségek, a nemzetek önmeghatározására. A magyarság esetében különösen erős ez a kapcsolat, ezeréves történelmünk, nemzeti kultúránk kimeríthetetlen forrásként szolgál drámai és megrendítő, felemelő és példát mutató történeteivel, kiemelkedő hőseivel az alkotóművészet számára. Az irodalom, a festészet, a színház, s nem utolsósorban a legfiatalabb művészeti ág, a filmművészet is előszeretettel merít a történelemből.
Kollarik Tamás

Ínséges időben 1.

Március 11-én döntést hozott a kormány: a koronavírus-járvány terjedésének megelőzésére rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett az ország teljes területére, és megtiltotta a száz főnél nagyobb beltéri, valamint az ötszáz főnél nagyobb kültéri rendezvények megtartását. Az új helyzet különösen érzékenyen érintette a vidéki színházakat, hiszen elmaradtak a tervezett új bemutatók, a műsoron szereplő előadások, a nyári fesztiválok és a lekötött vendégjátékok is, mindez a bevételek kiesését is magával hozta. Mit csinál a színház az „ínséges időben”?
Oláh Zsolt