művészet
tudomány
közélet

értekezés

Ha Jiří Menzelre gondolok

Ha Menzelre, a rendezőre gondolok, nem a filmjeiben is gyakorta felbukkanó, kissé félénk, vékony testalkatú, szemüveges fiatalember képe tűnik fel, hanem a már idősebb alkotó ellentmondást nem tűrő tekintete és kaján mosolya. Ha egyetlen alkotóval szimbolikusan össze lehetne foglalni a cseh új hullám valamennyi ismertetőjegyét, akkor az idősebb Menzel lenne az. Tiszteletet parancsoló fizikum, huncut mosoly, impozáns szakmai tudás, határozott világlátás. Művészet, emberszeretet és irónia. Ez a cseh rendező hármas védjegye.
Zalán Márk

Déryné hol van? III. rész

Ablonczy László

Putyin történelmet ír

Mindig tanulságos, ha vezető politikus fejti ki véleményét történeti kérdésekről, hiszen többnyire politikája igazolásaképpen nyúl a múlthoz. Nemrégiben ezt tette az orosz elnök: amerikai konzervatív közönség volt a címzett, az igazoló pedig Sztálin.
Jeszenszky Géza

Farkas Ferenc öröksége

Nyolc évtizedet felölelő művészi pályáját látva sokan talán örök életűnek hitték a kilencvenötödik életévében eltávozott mestert, hiszen még a legidősebbeknek is ő volt a Tanár úr, aki generációk számára képviselte az állandóságot, a változó zenei divatok közepette érvényes szakmai tudást és minőséget. Ezért is olyan különös, hogy nincs már közöttünk. Művei azonban, amelyek legfőbb örökségét jelentik, az elmúlt évtizedekben sem vesztettek aktualitásukból.
Gombos László

Kiáltó szó száz év után

1920-as röpirata az önrendelkezési jogtól megfosztottak nevében vázolta fel a sérelmi helyzetből kivezető utat: rámutatott az erdélyi autonómiaigény politikai erkölcsére Trianon becikkelyezésekor.
K. Lengyel Zsolt

A centenárium tanulságai

Ha nem tudunk szembenézni nemzeti múltunk tényeivel, folyton árulókat és bűnbakokat keresünk, nemcsak a történettudománynak mondunk ellent, hanem folytatjuk a gyűlölködést.
Salamon Konrád

A felkészültség dicsérete

A lengyelek jó évszázadon át szinte álmodni sem mertek államuk helyreállításáról. Az I. világháború és az azt követő rendezés azonban lehetővé tette ezt. Igaz, meg is dolgoztak érte.
Kovács István

Rendszerváltó néptánc

A táncházmozgalom és a magyar folklór reneszánsza meghatározó része volt a Kádár-korszak zenei életének.
Csatári Bence

Hungarikum, szubkultúra, ízlésficam

A Kádár-rendszer végóráiban, a faluvégen tűnt fel a lakodalmas rock, és hatalmasat kaszált a hazai populáris zene mezején. Múló kortünet – legyintettek az esztéták. Eltelt három évtized, és a műfaj virul: a hazai szórakoztatóipar legsikeresebb ágazata.
Csatári Bence

Az újdonság filozófusa: Vető Miklós

Egy katolikus filozófus önéletrajza – adta önéletrajzi írása alcíméül a gondolkodó. Pontosan hogyan értette ezt az önmeghatározást? Ismerte a katolikus filozófusokat, ám a családi háttere, érdeklődése és önálló gondolkodói törekvése folytán más úton járt.
Mezei Balázs

Nemzetállamok és civilizációs államok

A Nyugat társadalomszervezését zsákutcásnak minősítik ellenfelei. A láthatárunkon felbukkanó alternatív minták azonban a Nyugat legsajátosabb teljesítményét, a nemzetállamot utasítják el.
Egedy Gergely

Essen szét a ház!

Csatári Bence

Béketárgyalások Vesztfáliától Párizsig

A békekonferenciák az európai politikai kultúra kiemelkedő teljesítményei a XVII. század dereka óta. Magukon viselték koruk ellentmondásait, gyakran súlyos igazságtalanságokat szentesítettek, és többször csődöt mondtak, mégis élhető kereteket teremtettek nemzedékek számára.
Halász Iván

Apokalipszis akkor és most

Magyarország – a náci Németország szövetségeseként – elveszítette a II. világháborút. Ezért a témában készült hazai nagyjátékfilmek nem a hősiességre, hanem az átélt szenvedésre és a felelősség kérdésére összpontosítanak.
Benke Attila

Az Egyesült Államok Közép- és Kelet-Európában

Amerikát hagyományosan nem foglalkoztatta térségünk, a rendszerváltozással, a Szovjetunió letűntével mégis „zaklatott hartárvidékévé” váltunk.
Magyarics Tamás

Magyar sasok és budapesti tavaszok

Magyarország – a náci Németország szövetségeseként – elveszítette a II. világháborút. Ezért a témában készült hazai nagyjátékfilmek nem a hősiességre, hanem az átélt szenvedésre és a felelősség kérdésére összpontosítanak.
Benke Attila

Gyilkos béke

Farkas Attila

Menni vagy maradni?

Gombos László

Klímabeszéd

Balázs Zoltán

De Gaulle és Adenauer példája

Amikor a trianoni döntés 100. évfordulójára emlékezünk, érdemes feltennünk a kérdést, hogy miként áll a gesztusok és a közös érdekek terén Franciaország és Magyarország.
Soós Eszter Petronella

Pogromábrázolások

Számon lehet-e kérni a „koalíciós időkben” játszódó irodalmi alkotásokon a valóságot, annak konfliktusaival és a holokauszt feldolgozásának elmaradásával együtt?
Pelle János

Mi folyik Amerikában?

Az Egyesült Államokon végigsöprő tüntetéshullám mélyén ott van az a tapasztalat, hogy fehérnek lenni jobb, mint feketének. Nem az 1968-as lázadások zajlanak le újra, ahogyan sokan vélik.
Glant Tibor

Maradj otthon!

Nagy járványok – középkori pestisjárványok, majd kolerajárványok – idején évszázadok óta ugyanazokat a társadalmi válaszokat, magatartásformákat, megküzdési stratégiákat figyelhetjük meg. Lényegében nem tért el ettől a 2020-as koronavírus-világjárvány sem. Felidézem az 1722-es rodostói pestisjárvány, az 1831-es zempléni kolerajárvány néhány mozzanatát, az azokra adott válaszokat, és összevetem hasonló mai reakciókkal. A téma úgy is összefoglalható, amire Mikes Kelemen is utal, mint a pestisről, koleráról és a koronavírusról való beszéd.
Balázs Géza

Álmodozások és korok

Gelencsér Gábor

Időtlenül úszik a levegőben

Ez a Kő Pál (1941–2020) tiszteletére és emlékére készült kis írás nem a gyászról szól – arra úgysincsenek szavaim.
Karmó Zoltán

Kié a zene?

Fábián Attila

Trianon: a brit szerep

A Monarchia szétrombolása nem is szerepelt az eredeti brit hadicélok között, ám mégis kialakult egy olyan kör, amely kifejezetten ellenséges érzéseket táplált a dunai birodalommal szemben
Egedy Gergely

Antall József pártprogramja 1989-ből

Harminc évvel ezelőtt, 1990. május 23-án lépett hivatalba a négy évtizedes szovjet uralom alól szabad választással kilépő Magyarország Antall József vezette kormánya.
Entz Géza

Népmelódiából nemzeti himnusz

Nem tudjuk napra pontosan, hogy Erkel Ferenc mikor zenésítette meg Kölcsey Ferenc Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című költeményét. Nemzeti himnuszunk születésnapjaként 1844. június 15-ét szoktuk említeni, ugyanis ekkor döntött úgy a Kölcsey-vers megzenésítésére kiírt pályázat bíráló bizottsága, hogy Erkel zenéjének ítéli a pálmát. A szöveg és a dallam azóta sem változott, azonban a nyertes zenemű csak hosszú idő elteltével lett Magyarország hivatalos himnusza és a nemzeti összetartozás jelképe.
Gombos László

Egér és oroszlán a bárkában

Az első részben áttekintettük a magyar filmpolitika rendszerváltást megelőző éveit, a csendes változásokat és a lázongásokat. Következik a rendszerváltás utáni két év története, a Magyar Mozgókép Alapítvány születése, dicsérete és bírálata.
Szekfü András

Világjárvány és geopolitika

A kérdés mindenképpen jogos, hiszen a koronavírus-járvány a nemzetközi kapcsolatokra is minden várakozást felülmúló hatást gyakorol, aláaknázva a XX. század második felében kialakult világrendet. Eddig jószerével úgy tűnt, ennek még az alternatíváját sem tudjuk elképzelni – most pedig már korszakfordulóról beszélünk. A Covid-19 olyannyira a világpolitika középpontjába került, hogy minden mást háttérbe szorított – elég csak a nemzetközi híradókat nézni, hogy erről meggyőződjünk.
Egedy Gergely