audience-auditorium-chairs-cinema.jpg

Előző színházi körképünkben négy anyaországi, vidéki teátrum igazgatóját kérdeztük a koronavírus-járvány miatt megváltozott körülményekről, a művészi munka folyamatosságának lehetőségéről, a közönségmegtartó programok kialakításáról, az online felületek igénybevételéről és a gazdasági hatásokról. Most négy külhoni, magyar nyelven játszó színház vezetője válaszolt kérdéseinkre.

Kacsur András, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója elmondta, hogy mint minden színházat Ukrajnában, a beregszászi társulatot is érzékenyen érintette a koronavírus terjedése: március 12-én még megtarthatták előadásukat a stúdióteremben, de aznap központi döntés született, hogy tömegrendezvényekre nem kerülhet sor a közeljövőben. Az előző hónap közepén elmaradt az immár hagyománnyá vált, Petőfi-szobor előtti megemlékezés.

/Kacsur András/

Kacsur András beszámolója szerint a művészek értetlenül álltak az új és szokatlan helyzet előtt, de készülő előadásuk próbáit még folytatták. A színészek jelenleg nem kötelező, de ajánlott kijárási tilalom alatt azt segítik, hogy a magyar irodalom általuk tolmácsolt tananyagához a kárpátaljai középiskolák tanulói hozzáférjenek az interneten. Ifjúsági és meseelőadásaik felvételeinek online megosztásával is kapcsolatban maradtak iskoláskorú nézőikkel. Felnőtt közönségüknek szintén korábban rögzített produkcióikat mutatják be a világhálón. Évi három-négy premierjük közül biztosan elmarad két új bemutatójuk, négy külföldi vendégjátékuk, és kénytelenek voltak lemondani a hat várva várt vendégelőadást, köztük a Nemzeti Ifjúsági Kórus koncertjét és a budapesti Nemzeti Színház két produkcióját. Miután a beregszászi színházban nem működik bérletrendszer, a nézők csupán egy-egy előadás előtt váltanak jegyet, ebből fakadóan a jegyárakat nem kell visszafizetniük, igaz, így bevételük sincs. Az ukrán állam a beregszászi színház dolgozóinak kizárólag a munkabérét fizeti tizenegy hónapig, ezért a Nemzetpolitikai Államtitkárságtól kapott éves működési keretből egészítik ki a hiányzó egy-másfél hónapot. Pillanatnyilag nincs pénz tisztító- és fertőtlenítőszerekre, de az igazgató szerint sokkal ijesztőbb lesz, ha határozatlan időre, fizetés nélküli szabadságra küldik majd mindannyiukat. Kacsur András végül hozzátette, hogy a kárpátaljai magyarság egyetlen színházának vezetőjeként borzasztó érzés volt számára kitenni a bejárati ajtóra a táblát: „A színház zárva tart”.

Kányádi Szilárd, a Csíki Játékszín igazgatója szerint a járvány terjedésének lassítása érdekében meghozott rendeletek rávilágítottak a színházi alapigazságra: közönség nélkül nincsen színház. Csíkszeredában is a tehetetlenség és a bizonytalanság érzése lett úrrá a társulat tagjain, de megingathatatlan a reményük abban, hogy a hirtelen rájuk szakadt állapotnak hamarosan vége lesz. Az alkotói munka felfüggesztéséről az önkormányzati rendeletből értesültek, ezért a III. Richárd című előadásuk próbáit egyik napról a másikra abbahagyták.

/Kányádi Szilárd/
A színház épületét bezárták, és április elsejétől felfüggesztették alkalmazottjaik munkaviszonyát. A színház munkaközösségének egy része elvesztette az állását. Folyamatosan keresik a lehetséges választ, mikor hirdethetik meg a következő évadot, hogyan ütemezhetik az elmaradt előadásaikat, és miként valósulhatnak meg a tervezési és egyeztetési fázisban lévő turnéik. Miután az önkormányzati rendelet értelmében szinte azonnal bezártak, mindössze annyi idejük maradt, hogy a működéshez és a szervezéshez szükséges hivatalos aktákat és adathordozókat magunkhoz vegyék, és berendezkedjenek az otthoni munkára. Szinte az első pillanattól fogva megosztották a nézőikkel korábbi előadásaik felvételeit, azonban hamar kiderült, hogy a jogi és a technikai problémák miatt szűkösek az online megmutatkozási lehetőségeik. Ameddig csak lehetséges, minden héten pénteken este 19:00 órától várják közönségüket YouTube csatornájukon. Ahogyan Beregszászon, Csíkszeredában is elmarad két új bemutató, Shakespeare III. Richárdja és Michael Frien Pogánytánca. A megvásárolt színházjegyek árát visszatérítik, de a megváltott bérletek árát nem, így egy későbbi időpontban pótolják a premiereket. Kányádi Szilárd keserűen számolt be arról, hogy a járvány gazdasági szempontból szinte csődöt jelent a színház számára: a vendégjátékok, külföldi utak, pályázatok, fesztiválok és színházi seregszemlék időpontja bizonytalan. A kieső bevétel pótlása pedig nagy mértékben attól függ, hogy mikor kezdhetnek el ismét játszani, alkotni és utazni.

Venczel Valentin, az Újvidéki Színház igazgatója egyenesen teátrumellenes tevékenységnek tartja az előadások online megosztását. A koronavírus terjedése a működésük lényegét érinti, és többezer éves munkamódszerük alkalmazását teszi lehetetlenné. Arra, hogy a közönségükkel miként folytatódik kapcsolatuk, csak a járvány elvonulását követően adhat választ.



/Venczel Valentin/

Venczel Valentin elmondta, hogy az Újvidéki Színház már két nappal a rendkívüli állapot bevezetése előtt leállította a próbáit, és fölfüggesztette az előadások játszását, valamint a vendégszerepléseket is. Bevezették az ügyeleti rendszert, és létrehozták a társulat tagjai és a munkatársak közötti kommunikációs kapcsolati hálót. Értesítették közönségüket, partnerszínházaikat és a fesztiválokat is, ahol előadásaikkal vendégszerepeltek volna. A szerb operatív törzs utasításai alapján elkészítették az intézményi munkarendjüket, és meghozták az egyéni munkavégzésre vonatkozó határozatokat. Ami a tárgyévi program megvalósítását illeti, kísérletet tesznek a tervezett munkáik ütemtervének egyeztetésére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megvárják a járvány, egyúttal a rendkívüli állapot végét, és megpróbálják ott folytatni, ahol abbahagyták. Az Újvidéki Színház jól működő repertoárt tudhat magáénak, akár már holnap bemutatható új előadással, valamint új színházi projektjükkel, ami 70 százalékban elkészült. Az igazgató hozzátette: azt is látják, hogy a 2020. évi költségvetési év végégig legalább egy premiert el kell halasztaniuk. A gazdasági hatásokat illetően annyi már bizonyos, hogy tervezett nagyberuházásuk elmarad. A színház bérleti rendszere viszonylag rugalmas, ezért, bár fölajánlották nézőiknek a már megvásárolt jegyek és színházi bérletek árának visszafizetését, ez az igény pillanatnyilag nem terheli a mindennapjaikat. Jelenleg nem a kieső bevétel pótlása, sokkal inkább a munkavállalók megtartása, illetve a bérük biztosítása a fő céljuk, hiszen a művészek és a munkatársak alapvető egzisztenciális körülményeinek megőrzése az elsődleges szempont.

Március második hete óta intézménylátogatási tilalom van érvényben Kassán, a Thália Színházban. Czajlik József, a teátrum igazgatója elmondta, hogy munkatársaik csak külön-külön jelenhetnek meg a színházban: egy irodában, ugyanazon időpontban csak egy dolgozó tartózkodhat, ezért az intézményben történő konkrét megjelenéseket előre egyeztetik. A vonatkozó szlovák törvények szerint nem mindenki vihette haza a munkát. A HR-részlegnek például tilos a munkavállalókat érintő iratokat kivinni az épületből, sőt, a saját irodájukból is. A műszaki dolgozók főként karbantartási munkákat végeznek, a színművészek pedig otthon készülnek az új bemutatóra, átismétlik a repertoár előadások szövegeit, és online tartalmakat gyártanak. A színház vezetése rendszeresen tartja a kapcsolatot társulatának tagjaival, üzletfeleivel és a külsős kollégákkal is. Jelenleg körülbelül tizenötmillió forint bevételkiesésnél tartanak, és ez a szám napról-napra csak növekszik. A színház éves költségvetése két lábon áll: támogatott intézményi státuszukból fakadóan a fenntartótól csupán a tényleges költségvetési igényünk 60 százalékát kapják meg évente, ami az alkalmazottak alapbérére elegendő. A fennmaradó rész a jegy- és bérletértékesítésből származó bevételeikből származik. A kieső bevételt az elmaradt előadások lejátszásával, a kiadások csökkentésével, valamint új, sikeres előadásokkal szeretnék pótolni. Részben megoldást nyújthat a kialakult helyzetre, ha az állam vagy a fenntartó kompenzálja a kieső bevételek egy részét, vagy akár a teljes összeget.



/Czajlik József/

Czajlik József derűlátó, mert az utóbbi időben megjelent ilyen szándék. A felvidéki teátrum is online tartja a kapcsolatot közönségével: főként régebbi, a műsorról lekerült előadásokat tesznek elérhetővé, és folyamatosan posztolnak Facebookon is. A nézők megtartásáért létrehoztak egy aloldalt a honlapjukon www.maradjotthon.thaliaszinhaz.sk címmel, s aki kéri, visszafizetik a megváltott színházjegyek árát, azonban úgy is dönthetnek a vásárlók, hogy a járvány lezajlása után tekintik meg az előadást. Ezzel a gesztussal lelkileg és anyagilag is támogathatják színházukat. Nagyszabású programsorozattal, széles körű helyi szervezeti együttműködésekkel készültek Márai Sándor születésének 120. évfordulójára, de az eseményeket el kellett halasztani. Parasztopera című előadásuk – amit Rédli Károly, a Pozsonyban frissen végzett rendező állított volna színpadra – átkerül a következő évadra, így egy premierjük már biztosan elmarad. Öröm az ürömben, hogy az M5 kulturális csatorna április 14-én bemutatta Márai Sándor Kaland című színművét, amit a színház alapítója, Beke Sándor rendezésében láthattak a televíziónézők. Czajlik József bizakodva tekint a jövőbe, amiben nagy szerepe van annak, hogy soha nem látott mértékű figyelmet, megértést és törődést kapnak közönségüktől.

Előző színházi körképünket ITT olvashatják el.