Az orvosnak készülő Vermes Lajos a XIX század ismert figurája volt, aki a családi vagyont a birtokain felépített versenypályákba fektette, sportklubot alapított és megszervezte a Palicsi Játékokat. Az ő életművének állít emléket A magyar Olympiász.

A film rendezője Zámborszki Ákos, a film ötlete pedig Csortos Szabó Sándor producertől származik. A magyar Olympiász készítését a Magyar Média Mecenatúra program támogatta, és nem sokkal az elkészülése után megnyerte az EMMI Ezüstgerely – Sport a művészetben verseny filmkategóriáját.

A magyar Olympiász című film főhőse Vermes Lajos, a szabadkai földbirtokos-sportember, aki 15 évvel az első modern kori olimpia előtt, palicsfürdői birtokán megrendezte a Palicsi Játékokat, amelyet 1895-ben a budapesti sajtó úgy írt le, hogy "ez lehetne a magyar Olympiász". Vermes Lajos orvosnak készült, de torna tanári végzettséget szerzett, és sportoló lett. Korának sportoló celebjévé vált, több klub az elnökének kérte fel. Több száz érmet nyert különböző versenyeken, és sikereit büszkén hirdette. Alig volt 21 éves, amikor családja birtokán megszervezte az első Palicsi Játékokat. Kezdetben csak klasszikus sportágakban versenyeztek, később ez kibővült olyan számokkal, mint a velocyped verseny (kerékpározás), úszás, vívás és tenisz. A sportot mindenki számára elérhetővé akarta tenni, neki is köszönhető, hogy a sport előkelő és drága időtöltésből sok ember aktív tevékenysége lett Magyarországon. 

A versenyek miatt Palicson készült el 1891-ben a Monarchia első aszfaltozott kerékpár versenypályája. Ez volt Európában a harmadik, csak Londonban és Lipcsében volt ehhez hasonló. Vermes ezt is maga finanszírozta, mivel sem Szabadka városa, sem a vármegye nem támogatta anyagilag. Vermes annyira vágyta a Palicsi Játékok sikerét, hogy többször is túllőtt a célon, nagyszerűbbnek és sikeresebbnek mutatva az ott versenyző sportolók eredményeit. (Ezek nem a saját eredményei voltak, ő nem indult a játékokon.) Emiatt ellenségei többször támadták a sajtóban is, majd az 1893-ban általa is alapított részvénytársaság bukása anyagi csődbe vitte, minden vagyonát elvesztette.

Vermes a csőd után Kolozsvárra költözött, ahol az egyetemen elnyerte a torna- és vívómesteri állást. Zseniális szervezőképessége és új iránti fogékonysága itt is megmutatkozott: az akkor ismeretlen futballt ő vitte el Kolozsvárra. A palicsi versenyeket Vermes távozása után is megtartották, egészen az I. világháború kitöréséig Szabadka városa finanszírozta az eseményt. Vermes sem vesztette el kapcsolatát Szabadkával, hiszen 1904-ben, a szabadkai futball csapat tagjaként ő is ott volt Belgrádban, ahol bemutató mérkőzés tartottak a szerb királynak. A háború kitörésekor visszaköltözött Palicsra, ahol nagyon egyszerű körülmények között, elfeledve élt. A Délvidék visszatérése után, 1944-ben a Magyar Királyság Sportérmét még átadják neki, de sokáig már nem örülhetett ennek, 1945-ben, nagy szegénységben halt meg.

A nagyszerű és fanatikus sportembernek állít méltó emléket A magyar Olympiász.