Csáth és démonai

„Morfium”, „szexfüggőség”, „orvos”, „zenekritikus”, „író” – csupán néhány címszó Brenner Józsefnek, Kosztolányi Dezső unokaöccsének életéből, akit ma Csáth Gézaként ismerhetünk. Születésnapja alkalmából a Vígszínház 2021. február 13-án felolvasó-színházi előadást tart tiszteletére.

A leginkább íróként elhíresült Csáth Géza 1887-ben született a vajdasági Szabadkán. Alkotásvágya már gyermekkorában megmutatkozott: festőnek készült, apja hegedűművésznek szánta, már 14 évesen zenekritikával foglalkozott. Bródy Sándornak küldte el A kályha című első novelláját, akinek biztatására az írás mellett döntött. Édesapja kívánságára végül polgári foglalkozásként az orvosi pályát választotta, ami meghatározó döntés lett az életében. Egyetemi tanulmányai idején a Budapesti Naplóban és a Nyugat folyóiratban jelentek meg írásai. A diploma megszerzése után idegorvosként tevékenykedett, és beleásta magát a pszichoanalízis rejtelmeibe. Ezalatt íródott egyik leghíresebb műve, az Egy elmebeteg nő naplója. Az 1910-es év meghatározóvá vált Csáth életében, ekkor nyúlt először a morfiumhoz, tévesen diagnosztizált tüdőbaja miatt, s rövidesen a szer rabja lett. Bár nem tartotta magát függőnek, rövidebb időszakoktól eltekintve élete végéig nem tudott megszabadulni a morfiumtól. Naplójából megtudhatjuk azt is, hogy a morfium mellett a nők voltak a gyengéi: rendszeresen felkeresett prostituáltakat, egy idő után azonban több kellett, így bárkire rávetette magát, akit megkívánt, sőt, amikor elhíresült nőcsábász lett, gyakran látogatták meg hölgyek a rendelőjében. 1913-ban vette feleségül Jónás Olgát, aki gyereket is szült neki. A morfium által kiváltott hatások azonban rengeteg feszültséghez vezettek a házaspár életében, amin a világháborúban való szolgálat is sokat rontott. Az 1919-ben elmeosztályra kerülő Csáth Géza júliusban megszökött, és főbe lőtte feleségét, majd sikertelen öngyilkossági kísérletét követően a szabadkai kórházba szállították. Szeptemberben innen is megszökött, a demarkációs vonalnál szerb katonák feltartóztatták, ő pedig megmérgezte magát. 
Szépprózai munkásságának vitathatatlanul nagy hatása volt és van ma is a magyar irodalomra, személye időről időre megjelenik közvetlen kulturális terünkben.

Az 1960-as évektől került vissza az irodalmi kánonba, írásainak megdöbbentő és hátborzongató vonásai föltárulnak az olvasók és a nézők számára;

megismerésében sokat segíthet a Vígszínház Csáth és démonai című felolvasó-színházi előadása, amely a járványügyi helyzet miatt online lesz követhető.

Örvendetes, hogy többek között a színművészet is képes felvenni a versenyt a koronavírussal szemben, és igyekeznek az online térben jelentkezni produkciókkal, előadásokkal, a kultúrára szomjazó közönség legnagyobb örömére. Az előadás eredeti levelekkel, naplóbejegyzésekkel és Csáth Géza irodalmi műveivel, zenéivel próbálja meg egyszerre bemutatni az embert és az írót, az alkotáshoz, feleségéhez és a morfiumhoz való viszonyát. Az előadáson Horváth Szabolcs alakítja Csáth Gézát, Zoltán Áron a fiatal, Hirtling István az idősebb Kosztolányit, Csapó Attila az író testvérét, Szilágyi Csenge játssza Csáth Géza feleségét, Csáth betegét Bach Kata, édesanyját pedig Gilicze Márta formálja meg.