Bohus Réka képei leginkább a csendélet műfajába sorolhatók E képtípus kiemelt szerepet játszott a fotóművészetben is. Az egyik első fényképészeti technikával létrehozott kép csendélet volt, másrészt ez a műfaj alapot adott a fényképezés rá- és megmutató, valamint a valóságtól eltávolító jellegével kapcsolatos, a médium értékét feltáró XX. századi vitáknak.

Korábbi, Konstruktum című sorozatában Bohus Réka művészismerőseinek műtermeiből az alkotói folyamatokból kimaradt, értéktelen, de számára vizuális ihletet adó maradékokat gyűjtötte össze. Egy-egy, az alkotás csodájából kikerült töredéket helyezett be az általa kre-ált képi rébuszba, amelyen keresztül a kompozíció – eredetileg jelentésüket vesztett – fő elemei új értelemet kaptak. A művész e sorozatának kompozícióival nem a tárgyakról be-szél, hanem azokon keresztül egyféle geometrikusan rendezett olvashatóságot kínál fel a be-fogadónak. Szigorú elrendezésű, de színeiben játékos, avantgárd ihletésű képeivel fokozato-san távolodott el a csendélet-műfaj hagyományos értelmezésétől.

Az Ami maradt című sorozatának kiindulópontja elsősorban magánéleti gyökerű, a képeket létrehozó alkotói folyamat terápia jellegű. Manapság vitatott a szerzői intenciót a művek értelmezésének a középpontjába állítani, mégis említést kell tenni a gyógyulási folyamat-ként megélt alkotás magánéleti vonatkozásairól. Többek között azért, mert a fotográfiai csendélet műfajában a szerző mindig is hangsúlyosan jelen volt, hiszen ő rendezte el a képen szereplő tárgyakat, választotta ki a hátteret és világítást. A kortárs csendélet-fotográfiában – ha leegyszerűsítve szólunk e sokrétű műfajról – leginkább a hétköznapi, jelentéktelen dol-gok jelentőssé tétele látható. Ez jellemzi Bohus Réka Konstruktum sorozatában is. Azonban az Ami maradt című széria a szerző számára fontos, jelentéssel bíró, valamilyen módon hoz-zá kötődő tárgyakból alkotott képi metaforákból áll, itt az olvashatóság már szövegszerűen, a „háttérként” választott újságoldalakon is megjelenik.

Mit jelképeznek ezek az oldalak? Ha figyelmesen végignézzük a képeket, feltűnhet, hogy mindegyik lap 1992. május 16-án jelent meg. Ez a dátum Bohus Réka születésnapja, és a háttérül szolgáló újságoldalak a bátyja gyűjtéséből származnak, aki félretette az akkor megjelent napilapokat, és megajándékozta velük a húgát tizennyolcadik születésnapján. A világrajövetelt szimbolizáló oldalakon szereplő tárgyak, anyagok, fényképtöredékek saját gyermekkori emlékeire vagy a neves művészszülők munkásságára utaló tárgyi rekvizitumok. Bohus Réka szülei elvesztéséből fakadó gyászát dolgozta fel ezekben a kompozíciókban, amelyek az élet és halál allegóriáinak tekinthetők. Ugyanakkor e kigondolt és tudatosan szerkesztett képek túlmutatnak a művész magánszféráján, mert a jelentéktelen dolgok, ábrák, színek és a szöveges tartalom együttese elgondolkodtatja a nézőt. Drámai erejűvé válik egy megsárgult újságoldal és a szöveghelyekre elrendezett gyógyszerek képe, noha a néző aligha tudja, hogy az egyik szülő halálát az a betegség okozta, amelyről a cikk szól, és a gyógyszerek a megmaradt orvosságadagok. Kiemelendő Bohus Réka egyéni anyagválasztá-sa, valamint az, ahogy a rétegeket alkotó tárgyak, matériák sokrétű kapcsolatba lépnek az alapul szolgáló újságoldalakkal.

Bohus Réka fiatal alkotó, de vizualitása és témaválasztása már egymást erősíti, művei a képek és az ideák közötti bonyolult összefüggéseket tárnak fel. Befejezett sorozatai egy kiforróban lévő, következetesen építkező és egyéni képi világot teremtő művész értékes pályakezdését jelentik.

Bohus Réka Ami maradt című kiállítása 2020. október 14. és november 28. között látható TOBE Galériában.
 




/Bohus Réka: Ami maradt Apa a gyermekével 2019/

/Bohus Réka: Ami maradt Építőkockák 2019/


/Bohus Réka: Ami maradt Családi kör 2020/


/Bohus Réka: Ami maradt  Diakép 2020/


/Bohus Réka: Ami maradt Üveggolyók 2019/