Zsurzs Éva számos ismert irodalmi szöveget megfilmesített, de a legnagyobb sikert A fekete várossal aratta. Jó kézzel választott témát, szereplőket és helyszíneket. A sokszálú, de politikailag is érzékeny cselekményt kitűnő színészek (pl. Kis Manyi, Venczel Vera, Bessenyei Ferenc) játszották a történeti helyszíneken (pl. Kassa, Lőcse, Pozsony). Külön figyelmet érdemel, hogy a zenét az a Szőllősy András írja, aki éppen a film elkészülte előtti évben válik világhírűvé III. Concerto című művével.


/Részlet a filmből: Bessenyei Ferenc és Venczel Vera Forrás: venczelvera.hu/

A Rákóczi-szabadságharc idején a lőcsei polgárok és Szepes vármegye alispánja egymással hadakoznak a magán- és a közéletben is. A sokszorosan összefonódott közösség megosztottsága, a pestisjárvány veszélye és a boldogtalan szerelmi bonyodalmak a Mikszáth-regényben (1910) vészjósló figyelmeztetés volt a láthatóan bekövetkező kataklizmákra. Zsurzs Éva feldolgozásában (1971) a politikai szál – érthető módon – nem hangsúlyos, de a társadalom megosztottsága, az állam és a polgárok feszültsége annál inkább. Sokértelmű az, ahogy sem az alispán, sem szepesi polgárok nem érzékelik a szabadságharc jelentőségét. A film romantikája, látványos tömegjelenetei és a mélyben kavargó sötét intrikák miatt bármely korban érdekes. A cselekményt is meghatározó pestis ugyan Mikszáth és Zsurzs Éva dramaturgiájában is csupán mellékszál, arra rámutat, hogy a járványok elleni közösségi védekezés jelentős hagyományokkal rendelkezik a térségünkben. (És az események fel nem ismerésében.)

Elérhető:

https://video.search.yahoo.com/search/video?fr=mcafee_uninternational&p=fekete+v%C3%A1ros#id=2&vid=44af6772b1dc14c643b29f3cfef72d2c&action=click